Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalma (Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE IRODALMA LEGRÉGEBBI BORSODI IRODALMI EMLÉKEINK A mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyét alkotó történeti vármegyék irodal­mi élete valószínűleg akkor kezdődhetett, amikor első királyaink megyé­inkbe is telepítettek szerzetesrendeket. Az első nagyon fontos írásos emlék Boldvához kapcsolódik. Az iro­dalomtörténeti kutatások szerint valószínűnek látszik, hogy ebben a kis falucskában, a bencés apátság kolostorában keletkezett 1192 és 1203 kö­zött az első összefüggő magyar nyelvemlékünk a Halotti Beszéd és Kö­nyörgés. A magyar nyelvnek ezt a különösen nagybecsű emlékét a 172 lapból álló Pray-kódex 154. lapján találjuk. (A XII. század végén keletke­zett kódexről először 1770-ben Pray György tartott ismertetőt, ezért a kódexet róla nevezték el.) Lehetséges azonban, hogy a halotti beszédet ide csak bemásolták, erre utalnak a másolási hibák és az archaikus he­lyesírás is. Ebben az esetben a Halotti Beszéd és Könyörgés valószínűleg évtizedekkel korábban keletkezhetett. A középkor további időszakáról leginkább mondáink tanúskodnak. Ilyen például a Csörsz árkáról (a Duna és a Tisza között északkeleti irányban húzódó árok) született monda. A történet arról szól, hogy még a magyarok bejövetele előtt Csörsz a fiatal avar király beleszeret szom­szédja és szövetségese, Rád fejedelem tündérszép leányába, Délibábba és feleségül kérte. A zsarnok Rád, aki titokban Csörsz országára vágyott, az­zal a feltétellel egyezett bele a házasságba, hogy Csörsz csak vízi úton, hajóval a száraz alföldi síkon keresztül viheti el a szerelmét. Csörsz ott­hon egész népét munkába állította. Már majdnem elkészült a nagy árok, de Csörszöt egy viharos éjszakán villám sújtotta agyon. Népe az árkot el­átkozta, hogy csak a délibáb csalóka képe tölthesse meg olykor vízzel. Ároktő és Árokszállás neve őrzi ma is a monda emlékét. Csörsz avar ve­zér és Délibáb történetét Székely István is megírta Világkrónikája (1558) magyarokra vonatkozó részében és Tompa Mihály is megverselte:

Next

/
Thumbnails
Contents