Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

egyetem területén szervezett fegyveres ellenállás is. A szovjet segítséggel ismét hatalomra kerülő kommunistákkal szemben, a munkástanács még megkísérelte megszervezni az üzemek sztrájkját, de az ellenállást különböző eszközökkel és ígéretekkel a régi-új hatalom végleg megtörte. A november 4-én Magyarországra bevonuló szovjet csapatok árnyékában hatalomra került Kádár-kormány véresen megtorolta a forradalmat. Országszerte több ezer embert börtönöztek be, és több százra tehető a kivégzettek száma is. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében közel 900 ember került bíróság elé ebből 18-at kivégeztek. Több mint 100 embert ítéltek tíz évnél hosszabb börtönre. A bosszú és a leszámolás 1961-ig tartott. Az 1960-as évektől a szocialista rendszer enyhített módszerein, de a forradalmat és az azt követő megtorlást szerette volna kitörölni a kollektív nemzeti tudatból. Ezért az, ami 1956-ban történt az 1989-es rendszerváltásig „tabu" téma volt. Az állam, hatalmának megerősítését népjóléti intézkedésekben, az életszínvonal emelésében látta. Ezért nevezzük Magyarország e korszakát „gulyáskommunizmusnak". Az életszínvonal emelése azonban nem a gazdaság tényleges teljesítő képességén alapult, hanem nagy összegű külföldi hitelekből származott. A hitelpolitika az 1980-as évek közepére csődöt mondott, az ország eladósodott. A gazdasági összeomlás (nemcsak Magyarországon, hanem a szocialista országok mindegyikében) és a szovjet blokkon belüli erjedés hozta el 1989-ben hazánk számára is a szovjet típusú államberendezkedés végét.