Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)

A temető története és állapota az ezredfordulón (Dobrossy István)

hasonlóan a domboldalakra temetkeztek. A Tetemvár, vagy Akasztóbérc, a Bábonyibérc, a Bodótető és a Kőporos az eltelt évszázadokban tehát nemcsak a szőlőtermesztésről és bortárolásról, a borkereskedelemről volt közismert, hanem az elődgenerációk nyugvóhelyéről, temetőiről is. Ezen az északi dombvonulaton alakult ki a református, ún. deszkatemető, szomszédságában a görög kereskedőtársaság ortodox temetője, s a XX. század első-második évtizedétől a Hősök temetője. Középkori eredete és múltja van a város első köztemetőjének, amelyet „régi temetőhely "-ként említenek a források.

1 Ezt a temetőkertet még a XX. század elején is ún. „kórházi temető"-ként emlegették a környékbeliek, s a temetőkről szóló írások is hasonló megnevezést használtak." A temető mára gondozatlanná vált, s bár sírkövei egy része még olvasható, - feltehetően - városi felszámolása, illetve megszüntetése elkerülhetetlen. Ezt nyugati irányban a bábonyi bérci (Feszty Árpád utcai) katolikus, vagy kistemető követi, majd a Pacsirta-dombi, vagy Nagylánynak is nevezett református temető, amelyet közút választ el a Szent Anna templomot övező római katolikus temetőtől. Miskolc legrégibb temetője egyidős az avasi templommal. A templomépítéssel kapcsolatos régészeti feltárások és írásos dokumentumok is megerősítik, hogy XIII. századi egyszerű, egyenes szentélyzáródású, de tekintélyes méretű (150 m alapterületet meghaladó) kőtemplom állott a mai építmény helyén. Nem megválaszolható az a kérdés, hogy ez a templom összefüggésbe hozható-e a Mélyvölgyön történt, sírfeltárással, amely korabeli temetőre utal. Az Avas a mai formáját 1453-1489 között elnyert templom mellett helyet adott egy ispotálynak és egy kápolnának is. A Szent György nevét viselő kápolnára 1507-ben utal először adat, de az elnevezés, mint szőlőtermelő dűlőnév már 1376-tól ismert.

3 Lehetett-e a kápolna körül temetkezési hely, nem tudjuk. Nagyon késői az az analógia, amely 1698-ból származik, s a tetemvári „új temető"-re vonatkozik. Ebben az évben zsindelyezték újra azt az „Isteni szolgálatra rendeltetett hely"-et, amely az ottani temetőben volt, s éppúgy lehetett ravatalozó kápolna, mint a mai templom elődje.

4 A Szent György kápolna a leírások és a városképi ábrázolások szerint is ott állhatott, ahol 1934-1956 között állt a Rákóczikilátó. Az Avas-tető rendezése során itt hasonlóan temető maradványaira ' GYULAI É. 1999. 179. 2 SCHMITT G Y. 1926. 50-52. 3 B.-A.-Z. m. Lt. XV. 1. III. sz., SZENDREI J. 1903. II. köt. 149-150. 4 OLAJOS CS. 1999. 185.