Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)

Az Avasi templom és temető XVIII. évszázada (Gyulai Éva)

járni, a korabeli bajor építészetben gyökerezik.

12 A 19 m x 35 m alapterületűvé növelt templom ekkor kapta óriási mérműves gótikus ablakait, bélletes kapuit is, hatalmas belső terének látványos elemei, a karcsú oszlopok és hálós boltozat azonban elpusztult, hasonlóan a feltehetően több átépítést is megért toronyhoz. A templomhoz kápolnák is kapcsolódtak, ezek egyikét egy Kovács István nevű miskolcinak, majd csabainak mondott nemes, Mátyás kapitánya emeltette 1489-ben,

13 s a templom déli oldalához kapcsolódó - azóta leomlott - kápolnákról a legújabb kutatás megállapítja, hogy emeletes építményt képeztek, s a fenti kápolnához lépcső vezetett.

14 Ugyancsak nem maradt nyoma a templom középkori berendezésének sem, pedig az oklevelek szerint több oltár, ill. oltáralapítvány is volt a templomban, kivéve a falba mélyesztett szentségházat, melyben az oltáriszentséget őrizték. A Szent István király plébániatemplom és temető a XV. század közepétől már nem az egész - időközben királyi mezővárossá fejlődött települést, hanem csak Miskolc Óvárosát szolgálta, hiszen ekkortól létrejön egy másik városrész is Újváros néven, amelynek új plébániatemploma lesz egészen a középkor végéig. A Boldogasszony (Szűz Mária) egyház körül - az Újváros halottainak befogadására - minden bizonnyal temető is létesült, hiszen a XVIII. században az Újvárosban a Fazekas utca környékén, a Pece patak mellet említenek egy korábbi (talán még középkori) elhagyott „régi temetőt".

15 A református templom és harangtorony a törökkorban A reformáció XVI. századi terjedése a régió minden egyházát átalakította, s az 1560-as évektől Miskolcon is a református vallás lesz az egyeduralkodó, s az új egyház nemcsak a híveket, hanem az intézményeket is átvette a régitől. A református hitre való áttérés ugyanakkor a török világ kezdete is volt a régióban, s a török hódoltatás együtt járt a város egyik legnagyobb katasztrófájával, Miskolc 1544. évi felégetésével, melyről még Tinódi Lantos Sebestyén is megemlékezett. A török pusztítás okozta tűzvész teljesen elemésztette az újvárosi plébániát, amely a XVIII. századi rekatolizációig már nem épült újjá, és az Avasi templom is óriási károkat szenvedett, gótikus boltozata beomlott, tornya ledőlt, felte12

CSEMEGI J. 1937. 13 K. KOVÁCS L. 1972., BODÓ S. 1972., GYULAI É. 1996. 14 FELD I. 2003. 15 GYULAI É. 1999. 179.