Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)

Az Avasi templom és temető XVIII. évszázada (Gyulai Éva)

AZ AVASI TEMPLOM ÉS TEMETŐ NYOLC ÉVSZÁZADA GYULAI ÉVA A középkori Szent István király egyház Az Avasi templomot Miskolc jelképeként és legrégebbi épületeként tartja nyilván a közvélekedés, nemcsak napjainkban, hanem már évszázadok óta. A mai, óriási tömegével jellemezhető késő gótikus formáját azonban csak a XV. század második felében nyeri el, s mivel azóta igaz, tornyát vesztve - külső megjelenése nem sokat változott, a szemlélőben késő középkori eredetét sugallja. Pedig a régészeti és írásos források egyértelműen igazolják, hogy jóval korábbi objektumról van szó. Kun Miklós, 1842-ben megjelent Miskolc-leírásában hivatkozik Miskolc 141 l-ben kelt papválasztási privilégiumára, amely már akkor is régi egyháznak mondja az Avasi templomot, s ezzel megdönti azt a nép körében élő véleményt, hogy a XVI. század közepén a csehek építették volna.

1 Eltekintve Kun Miklós (vagy a nyomda) tévedésétől, hogy a csehek vagyis husziták itt-tartózkodását a XV. század dereka helyett a XVI. századra teszi, figyelemre méltó, hogy az Avasi templomot, hasonlóan a környék többi késő gótikus jegyeket viselő és a XV. században átépített tekintélyes tömegű egyházához, így a diósgyőri, a szikszói, a sajószentpéteri plébániatemplomhoz, a husziták építményének tartotta az utókor. Erről a legendáról Marjalaki Kiss Lajos is megemlékezik 1927-ben írt munkájában.

2 Kérdés, hogy csak a monumentális gótikát tartották-e huszita örökségnek Borsod és Abaúj megyék régiójában, vagy általában a régi vagy réginek tűnő kőépületeket (ez utóbbit látszik igazolni, hogy a XVI-XVII. századi vastag falú, pincés, erődszerü lakóházakat is „huszita házaknak" nevezte a népnyelv, példa erre Gönc műemléke, a Huszita-ház). Zsigmond királynak a Kun Miklós által is említett 1411. évi oklevele valóban „régen üdvösen alapított" (dudutn salubriterfundatae) egyházról beszél.

3 Hogy az Avasi templom Árpád-kori eredetű, az 1941-ben végzett régészeti feltárások bizonyították. Ekkor egy tekintélyes méretű, egyenes szentélyzáródású, a későbbi tájoláshoz hasonlóan keletéit, vagyis szenté1 KUN M. 1842. 9. 2 Maga a nép különben... minden alap nélkül - cseh, illetőleg huszita építménynek tartja a hatalmas méretű templomot. MARJALAKI KISS L. 1927. 3

B.-A.-Z. m. Lt. XV. 1. 120. sz., SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 493. p.