Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)

Az Avasi templom és temető XVIII. évszázada (Gyulai Éva)

lyével kelet felé forduló 25,5 x 7,43 m-es román kori kőtemplom alapját találták meg, bizonyos, drapériát ábrázoló XIII. századi freskó maradványával.

4 Az 1972-ben folyt kiegészítő ásatás a templom diadalívének, vagyis a szentélyt és a templomhajót elválasztó építészeti elemnek és a szentélyhez ragasztott sekrestyének (kápolnának?) is megtalálták a nyomait.

5 Az Árpád-kori leletek igazolják, hogy a plébániatemplom XIII. századi eredetű, s a települést délről lezáró - a XVI. századtól bizonyosan Avasnak nevezett

6 - kb. 300 m-es hegy a lábánál folyó Szinvával a település szakrális helye volt már a magyar népesség megtelepedése óta, s 800 évig folyamatosan befogadta legfontosabb egyházi intézményét. A templomot nemcsak azért építették annak a hegynek erdővel borított északi oldalába, amelynek Szent György-hegynek nevezett déli lankáin szőlőt telepítettek, mert a település minden pontjáról jól láthatták az egyház hívei, hanem, mert így védve volt a Bükkből eredő és a diósgyőri vártól Miskolcra folyó Szinva áradásaitól. Az írott források még nem szólnak az Árpád-kori egyházról, de egy 1323-ból való oklevélben

7 már említik a miskolci templomot, ahonnan Miskolc falu egyik birtokosának jobbágyai és szerviensei elhurcolták majd megsebesítették egy másik földesúr Farkas nevű jobbágyát. A nem sokkal később 1323. évi pápai tizedjegyzék az első középkori forrás, amely a plcbániaegyház titulusáról vagy nevéről is megemlékezik. E szerint az egyház a Szentkirály (ecclesia Sancti Regis) patrocíniumot viseli, ami a középkori szóhasználatban Szent Istvánt, az 1083-ban szentté avatott első magyar királyt jelenti.

8 Egyébként, nemcsak első uralkodónk, hanem Szent László király is méltó volt a Szentkirály névre, sőt együttesen mint Szentkirályokról emlékeztek meg róluk, de egyes számban Istvánt jelöli ez a megnevezés. Szent István királyt, aki már maga is a katolikus egyház egyik legnépszerűbb szentjének, a Bajorországban különleges tiszteletnek örvendett Szent István első vértanúnak nevét kapta a keresztségben, sok középkori plébániánk választotta védőszentjének, így a Miskolchoz közeli Mályi is ezt a titulust viselte. A névadás körülményei homályban maradnak, feltehetően az Árpád-kori alapítástól kezdve ez volt a titulusa. Egyébként az alapítás ideje és az alapítók - feltehetően a birtokosok - személye sem ismeretes. Középkori alapítású templomaink oltáraiban az alapításkor szokás volt a névadó szent valamely ereklyéjét 4 MEGAY G. 1970. 5 CZEGLÉDY I. 1993. 6 GULAY É.-TÓTH P. 1993. 7 MOL. Dl. 96104. 8 GYULAIÉ. 1996.223.