Szűcs Sámuel naplói 2. 1865-1889 (Miskolc, 2003)
1878. év
járt értesülve lettünk arról, hogy Puchlinék roppant kárt szenvedtek, ingóságaikat részint elsodorván, részint öszverontván a víz, a vízben maguk is öszveáztak. Szűcs Lajos testvéreinek is nagyban károsultak. - Az áradás véletlenül, s éjjel lepvén-meg városunkat számos emberélet, esett áldozatul, épületek sodortattak-el, omlottak-öszve, még egész háznépek is megfúltak. - A halottak száma haladá a harmadfélszázat. Ezen nagy része szekerekre rakva hordattak-be, a nyilvános köz kórházba, az izraeliták kórházába, a város majorjába a Calvaria alatti épületbe. - A' réclamait halottak rokonaiknak kiadattak, az ismeretlenek közös sírba temettettek. Ismerőseink közül áldozatul estek Szűcs János egykor megyei fő ügyész, Milecz Pál, Katona Jósef, a református fő iskola szolgája, egykori veres sapkás honvéd, az idősb Szathmáry Király Pál Ő méltósága háza gondviselőjének neje. - A kereskedők igen sok kárt szenvedtek, leginkább a raktárakúl használt pinczékben, de bókjaikban is. A piacz alsóbb részén, Soltész Nagy Albert háza tájékán a víz ölnyi mélységű árkot ásott, mellyre átjárás végett pallót kellett tenni, a kövezet, a piacz alsó részén is fel volt szaggatva, és egymásra tolva. - Több kőkerítések is elsodortattak, példának okáért a minoriták zárdájának kertjéé, a református új egyház melletti lelkész-lak kertjéé, a református fő gymnasium udvaráé, innét a télre beszerzett ölbe rakott fákat is elsodorta az árvíz. Illy veszélyt Miskólcz története, az 1691. év Május 23-ról mutat-fel, - jelen században ezen kívül, az 1845. júliusi volt a legnagyobb. September. September 1-n. temettetett Szűcs János Borsod vármegye volt tiszti fő ügyésze, az árvíz eggyik áldozata. Élt 69. évet, szeplőtlen jellemű, s képzett férfiú volt. 1848/9- időszakban közvádlói hivatalt viselvén az ostrákok által halálra Ítéltetett, büntetése azonban kegyelem útján fogságra változtatott, mellyet csaknem egészen kitöltött. Az absolutizmus után megyei tiszti fő ügyésszé választatott, mellyről bekövetkezett elgyengülése miatt lemondott. E köz tiszteletben állott férfiúnak temetése rendes körülmények között igen népes lett volna, most a helyzet nyomása alatt alig néhányan jelentünk meg azon, többnyire megyei volt tiszti társai. Ugyancsak September 1-n temettettek az árvíznek számos áldozatai. September 2-n a mint délelőtt a piaczon mentem egyszerre mozgás támadt, s azon kiáltás hallatszott jön, az árvíz. Erre a futás általánossá válván én a megyeházba menekültem, azonban csakhamar kitűnt, hogy ezen riadásnak semmi biztos alapja nem volt. Ezen esemény sem új már, 1813-ban történt hasonló, midőn a Hámori tó kiszakadásának alaptalan híre, az egész várost megrémíté, melly esemény idősb embereinknél „száraz árvíz" név alatt ismeretes. September J-n du. Hermann Ottó sógorom, az árvíz folytán véletlenül megérkezett. Az árvíz által meglátogatott útszákat megtekintvén, a romlást képzeletét haladónak monda. September 4-n Herrmann Ottó kedves sógorom Budapestre, számos teendői miatt visszautazott.