Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1839. év

akarván, a' nemzet, meghatározni, hogy, az, nem kormányi: hanem nemzeti legyen az ajánlott 500 ezer pengő most is, a' nemzet' üres erszényében hever. A' fő Rendek azért ellenzik a' ministerium' felelősségét, mert magok avatkoznak annak tisztébe. A' propositiók ujonczokat kívánnak, pedig külső ellenségtől nem félhetnek, hogy adhatnék én, addig katonát, míg nem tudom, nem fog é az, holnap tönényes szóllásomért fogságra vinni. Beöthy Ödön bihari követ, a' fő Rendeket, azon állapotban találtam, millyenbe 3- évekkel ez előtt hagytam: sem nem tanultak, sem nem felejtettek; azt mondják hogy, közelítésünk, hazafiúi örömökre szolgált, hogy örömükre, azt, elhiszem, de, hogy hazafiúira, az, más kérdés. Szepes követe, Zsedényi Ede, az ellenséget, hazánkba lenni képzeli, én semmit sem látok, én akkor sem adnék újjonczokat, ha, az ellenség ott volna, hol az érdemes követ kényelmesen lakik, tudniillik Bécsben. A' kormány' a' propositiókban, a' Duna' szabályozását adván-elő, mézes horgot vet, azomban, mi, azt, ne kapjuk-el, mert jól tudom, hogy megy nálunk folyóink' szabályozása, 1830-ban megyénkbe küldetett illy tárgyban, eggy biztos, én, azt gondoltam, hogy, majd, a' Berettyón küldöm gabonámat Elbába, még is, ha csak sárban nem vonatom, most 1839-ben is padlásomon marad, most is, úgy fogna, a' dolog menni, hogy, a' fő Rendek közzül ki fog a' kormány választani, eggy nagy keresztes zászlós Urat, a' vaskapuhoz, és szép reményekkel bíztatna, és semmit sem tenne. Mért nem szabályoztatta, 1741-be, midőn a' hollandusok, ajánlák szolgálatukat, 30. évi hasznot kérve? mivel, nem akará protestánsokra bízni, hát ha, most is, így járna, valamely eretnek artis peritus? Én, meg nem eggyezem, Zala' követjével, abban, hogy, a' fő Rendeket haza szeretetre kérjük, non fit, hoc, verbis, a' fő Rendek azt, mondják, hogy, ők, az alsó Tábla' kívánságát soha, el nem fogadják; pedig, igen kevéssé felelhetnek magokért a' jövendőről, akár-mit mond, a' közvélemény, mihelyt ellenkező szél fúv amonnan Gnyugot felé mutatva:) eggy, benignum intimatum, oda viszi őket, a' hová akarja, és a többi. Ez előadást, nagy kaczajok szakaszták félbe, jól beszélt a' fenforgott tárgyban Bónis Sámuel, szabolcsi követ is. 15-dikben Nagy Boldog Asszony napja lévén, semmi gyűlés nem tartatott. A' ligettéri kávéházban, láttam, Újházi Lászlót, Sáros megyének nagy érdemű fiát. 16-dikán a' tegnap előtti tárgy vitatása folytattatott, Lányai László ily formán nyilatkozék „Más országgyűlésén a' nemzet, generositásból vette-fel, legelői a' propositiókat, csudálatos rendszer a' miénk, egyébkor nyitva van, a' király ajtaja, a' kérők előtt; országgyűlés alatt pedig zárva, ellenkezőleg, mint Janus' temploma, a' rómaiaknál. A' nemzetnek kormánnyali küzdései, mind meg annyi háborúk, ha elégedetlenség mutatja magát csupán, a' fő Rendek okai," és a többi. Az üzenetet, ismét felterjeszteni kívánja. I

J

alóczy László a fő Rendek válaszát, és Sopron indítványát, egyhasi, testvéreknek tartom, Sopron' követe, Ariadné fonalát akar kezeinkbe adni, melly a' labyrinthból kivezessen; a' nádorhoz, a' közbejárás nem is illik. A' kérelem velünk született jus, Anglia' constitutiójának alapja; a' Felség semmi párthoz nincs kötve, hanem mindenkinek felette áll. Ennél fogva, a' felséghez kell folyamodni. A' lengyel constitutiót muszka bajonnetok felforgaták. Spanyol Országban, véres háború folyt a' constitutióért. Hannoverába fel van a' constitutió forgatva, szükség tehát azt garan-