Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1839. év

tirozni, mi, nem fegyver által történik, hanem, az által, ha, a' kormány, a' törvényt megtartatja, és megtartja. Európának mostani állása, garantiája bátorságunknak, hol, a' nép békés, nincs szükség katonára, a' mi, a' külső bátorságot illeti, ármádia nem mindig védi a' hazát. Napoleon, akármely erős sereget megvert, Zala' követe, már, ugy kisejtette a' dolgot, hogy, én ahoz semmit tenni nem akarok, mert: Pindarum, quisquis studet aemulari, et cetera. Szentkirályi Móricz pestmegyei követ „az tészen kifogást, ki, más erőségekben nem bízik,*' a' generalis gyűlés, a' megyéknél felterjeszti kérését, és mi nem? én, a' junctimtól el nem állok. Mi, úgy eszközöljük, a' 9- milliók' boldogságát, ha, a' szólásszabadságot, és sérelmeket orvosoljuk, a' záradék mellett szavazok. Zseniben Hontmegyei követ: a' fő Rendek, azt mondja „sapientis est tacere", midőn tudniillik felelni nem tud, így a' fő Rendek nem felelnek okokkal, szükséges, a' nemzeti jogokra, a' garantia, mert mi a' constitutio, mint garantia? az tette pedig azt szükségessé, mert, a' fejedelmek, magok érdekeit a' nemzetétől elkülönözték. Még a' fő Rendek indítanának minket haladásra? holott sérelmeinket orvosolni nem engedik, annyi ez, - mint roskadozó épületre, támogató helyett, emeletet rakni. A' bizodalmat garantiával öszvekötni kívánom, engemet semmi meg nem indít „non ardor civium prava jubentium." Beöthy Lajos hevesi követ, a' fő Rendek akadályoztatják sérelmeink' orvoslását, a' hol kezdődik, a' nemzet' kívánsága, ott, kezdődik, a' fő Rendek vetoja. A' Felség, ha elébe jutnának, orvosolná sérelmeinket, ha látjuk, hogy a' fő Rendek okai, a' nem orvoslásnak, feltámadhat bennünk, azon gondolat, hogy, mi vagyunk, a' nemzet' képviselői, a' záradék nem törvénytelen, 1583. 1-ső törvény czikk mutatja, ezt, mellyben, az ország' rendéi, ha ő Felsége, a' sérelmeket nem orvosolja, az adót megadni vonakodnak; mi sem adjuk-meg, a' katonákat, a' mostani sérelmeknél nagyobbak, hazánkat nem érték, tehát, a' záradéknak szokatlannak kell lenni, a' mult 3- évek alatti sérelmek, az ország gyűlését kívánatossá tették. - A' nemzet' sérelme, az ős Duna' mélylyénél is mélyebb. Midőn, a' szabad franczia nemzet, Armand Carelnek, oszlopot emel, mi, egy hazafinak, ki, tömlöczben van, emlékét az által tartjuk-fel, ha azon szuronyok számát, mellyek ellenünk használtatnak, nem szaporítjuk, nékünk, midőn sajtó szabadságunk nincs, csak, a' szóllás szabadság maradt hátra, ha az is elenyészik, constitutionk puszta hang, és a többi. Marczibányi Antal, trencsen megyei követ, a' záradékot törvénytelennek monda, 's az 1583. 1. törvény czikket magyarázgatja, (:zugás:) SzentIványiKároly Ggömöri követ:) az esztergomi követ által ajánlott mezőre nem megyek, mer az, a' hazafiságra rósákat nem terem, csak pipacsokat sem ád. A junctim, és záradék töivényes, a' fő Rendek azt mondák „mi nékik örömet adánk" - 's ők, nékünk, ezért fájdalmat adtak. - Mint, Zala' követje, az ész' mindenható tüzével előadta. - A' Soproni indítványt el nem fogadom, mert, az, a' junctimot, és clausulat megbuktatja. Trencsin követének, azon mondására, hogy a' múlt században, 24. évig, nem volt országgyűlés még sem tétetett, illy záradék, jelentem, hogy ha országgyűlés nem volt, nem is lehetett záradékkal élni, a' nemzet, századokon keresztül, bizodalmat mutatott, a' kormányhoz; de, nem a' kormány. - Átad-