Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1839. év

is, ezen dolgot, addig fel nem terjesztik, (:ezen pont a' záradék:) míg, sérelmeik, orvosolva nem lesznek, kérik, tehát, ő Felségét, hogy, a Dunaszabályozás, és katonaadás iránti szükséges adatokat kűldje-meg. A' fő Rendek azt válaszolák, örülnek rajta, hogy a Karok és Rendek a' királyi előadásokba, bemennek, de, ők, a' záradékba soha, meg nem eggyeznek. E' tárgyban, többször volt már üzenet, a' fő Rendeknél. A' Felség Julius 28-án kelt leiratába sürgette, az ország gyűlésnek, minél elébbi bevégzését, 's ígérte a' sérelmek' orvoslását. A' gyűlés' elnökségét Lónyai László Bereg,- és Somsich Miklós Somogy vármegyék' követei viselek. A' tanácskozás, olly érdekes, és fontos volt, milylyenen, még jelen soha nem voltam, miket, itt feljegyzek, igen igen hijjános adatok, mivel csak, emlékezetemből szedem öszve. Nagy Pál, soproni követ, szólt legelőször, azt indítványozván, hogy az izenetnek, ő Felsége eleiben terjesztésére, a' Nádor kéressék-meg közbenjáróul. Deák Ferencz, remek beszédében, megemlité, hogy, a' fő Rendek bizodalmat emlegetnek, és, szinte kénszerítenek, hogy, a' nemzet, és kormány közti bizodalmat, a' királyi előadásokba ereszkedés által állítsuk helyre, a' bizodalom, olly virág, mellynek kinyílását erőszakos kezek nem siettethetik, 's ha, elhervad, többé emberi erő vissza nem adhatja, a' melly bizodalmat századok szültek, egy nap helyre nem hozhatja. Az 1832-ik országgyűlésén is, a sérelmek orvosoltattak, legelőszőr most is, ezt kell tenni, ezen, szokások' hazájában, a' záradék, a' fő Rendek előtt, azért szokatlan, mert szokatlan esetek szülék, azt is mondják, válaszokban a' fő Rendek, hogy, mi a' záradék által, őket szellemileg kénszerítjük, kénszerítés pedig, a' törvényhozással meg nem fér, én, erre, azt felelem, mi vagyunk, azok, kik kénszerítést szenvedünk, mert vallyon, nem kénszerítés é az, midőn szabadon választott követünk eltiltatik, és a többi es a többi és a többi. Klauzál Gábor- nyommasztó! igen nyommasztó érzésekkel léptem, e' terembe, úgymond, - tudván, hogy, a' fő Rendek tagadó választ adtak; de, Zala' követének kire, az egész haza, büszke lehet, - lelkes beszéde, nagyon enyhíté aggodalmamat. Mi, a' bizodalmat illeti, én, azt igen óhajtanám, hanem, tudom, milly kímélve kell, azzal bánni, mert, magán életemben is sok csalatást tapasztaltam, - őseink, törvényekkel igyekeztek, alkotmányunkat biztosítani, e' végre, a' magyar nemzetnek garantiáji voltak, első volt, az' ellentállás' joga, de, e' már, a' kor' szelídűlésével, eltöröltetett, a' szabad szóllás milly veszélyesen megsértetett, minden tudja, a' szabadválasztás;! mely szerint, a' nemzet, a' Nádort, koronaőröket, megyék' követeit, szabadon választja, már megsértetett. Garantia, volt, az ország gyűlés is: de, úgy látszik, hogy, azt, a' kormány, csak, kívánalok' ország gyűlésévé akarja'tenni. Tisztelem, én, az aristocratiát; de, a' fő Rendek szerkezetét akarom, megváltoztatni, most, is, vannak, ezek, közt, kik helyesen, és, a' nagyobb résszel ellenkezőleg gondolkodnak. A' király, maga adá élőnkbe, a' kereskedési tárgyat, még is, állanak, a' határokon, a' kivitelt akadályozó sorompók, midőn, a' nemzet, azt kiváná, hogy, a' király V-ik lévén, országunkban, e' név alatt: V-ik Ferdinándnak írja, magát, ez sokaknak, csekélységnek látszott, a' fő Rendek pedig, gátiák, ennek felterjesztését, - a' király szólalt-meg, ezen névvel leírásában, most is tehát maradjunk álhatatosok, felírásunk mellett. - A' Ludoviceumi nevelést, maga