Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

Bevezető

Szűcs Sámuelné, naplóírónk mostohaanyja által haszonélvezett földbirtok száma közti különbség oka az, hogy a nagyobb birtokot feltüntető jegyzékben a hasznavehetetlen földek nem találhatók. Kétségtelen tény, hogy ez egy nagyobb birtoktestet jelentett. Minthogy azonban a távolság olyan nagy volt Miskolc és Kecskemét között, s a birtok igazgatása ilyen nagy távolságban ebben a korban különösképpen elképzelhetetlen, a család Kecskemét városának adta ki árendába ezt a földet.

28 Később a bérlők ellen az örökösök, mégpedig szám szerint tízen, valami miatt pert indítottak. E perről csupán az ügy vitelére kívánt ügyvéd felkérő levele maradt meg.

29 A naplóból azonban kiderült, hogy írója kisebb-nagyobb ingatlanaiból csupán a Szentgyörgy hegyi szőlő maradt meg, s ennek egy részét később el is kellett adnia. A szőlő ugyan a családban maradt, vásárlóija Szűcs Miklós volt, aki soha nem alapított családot. Volt szőlője a Ruzsin-clűlőben is, 1876-ban azonban ezt is el kellett adnia. Az a kisnemesi birtok tehát, amit az ügyvéd apa részben örökölt, s az az egyetlen ház, amit maga vásárolt, alig volt elegendő ahhoz, hogy a család anyagi létét biztosítsa. Ezért tehát az apának is, s a négy gyermeknek is magasabb fokú képzettséget szerezve, megfelelő anyagi alapot biztosító foglalkozásból kellett fenntartaniuk önmagukat és családjaikat. A Szűcs család tehát a reformkorban ismert, kisnemesi osztályba tartozott. Életszemléletük ugyanaz, mint a honoratioroké, akik a reformtörekvések, Széchenyi és Kossuth eszméinek megvalósítóivá váltak. Szűcs Sámuelre is tehát inkább a honoratiorok, mint a kisnemesek politikai életszemlélete hatott. Tulajdonképpen egész naplója nem más, mint e magyarországi, borsodi honoratiorréteg ránk maradt históriája. Szűcs Sámuel ennek a reformkori értelmiségnek a típusa volt. Hz a réteg határozta meg életberendezkedésüket, életszemléletüket, világnézetüket. Szűcs Sámuel kálvinista családban született, s feltehetőleg nemcsak a család öröksége ez a tiszteletre méltó puritanizmus, ez a meleg emberi levegőt árasztó szerénység, ez a tiszteletet parancsoló „közéleti aktivitás", ez a nagy nemzeti közösségért való pozitív tenniakarás. Szűcs Sámuel feltétlen istenhívő volt, s ez a hit nem a kor parancsaként ragadt 28. „1812-dik Esztendőben Július 11-k Napján Pri\ il(egizált) Ketskemét várossá ki küldöttjeivel kötött, s 1818-k Eszt(endő)beli 26-k Júniusig terjedő árendás Contractus." HOM Helyt. Gyűjt. 74.15.13. 20. A Szűcs család ügyvédfelfogadó megbízólevele. Aláírók: 1. Barkassy Klára, özv. Szűcs Sámuelnő. 2. Szűcs Sámuel, 3- Szűcs Miklós, 4. Donga Susána, özv. Garas Sámuelnő, 5. Donga Sára. özvegy Csabalyi Jósefnő, 6. Debretzenij Susána, özvegy Kún Lászlónő. 7. Szegő Susána, Szemére Frideriknő, 8. Szegő Judit, Debreczenij Imrénő, 9. Csépányi Ferdinánd mint Szegő Ferenc árva idején gyámja, özv. Faragó Sámuelné, Kerékgyártó Susánna. A megbízás kelte: 1851. júl. 29.