Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1843. év

modorral egészen ellenkezőleg tanulva, alig törém, - még, midőn már, hét éves, néhány hónapos koromban, az átokként uralkodó latin nyelvnek elemeit kelle tanulnom.! Eggy év múlva, azon kelle, beszélnünk, a' máskép' cselekvőt büntetés éré, igy ment ez több éveken által, a' tudományok' tanulásának sora is, egészen felforgatott rendel folyt, a' rethorica classisban római, 's görög történettant, halgatánk, honunkét pedig, csak a' poeticában, így, ki, az alsóbb classisból műhelybe ment, Magyar Ország' történeteiből mit sem tudott. Tanítanak bennünket, latin versek' írására, négy, öten csak megfogánk, a' többiek magyar hexametert sem tudának írni, nékünk is kár volt hólt nyelveni verselésre vesztegetni időnket. Tanúlói pályám' utóbbi része ugyan, már a' nemzet' általakúlása' kezdetére esik; de, bizony, még ekkor, az oskolába, alig hatott a' korszellemnek néhány sugara, kivált a' miskólczi református Lyceumbe, hol a' botrendszer, az abeticától kezdve, öszvesen tíz osztályokban egyenlőkép' uralkodván, csak a' philosophiában szűnt-meg, 's e' gyalázatos büntetés mód, a' serdűlő ifjak, és tanítóik közt, nem eggy két ingerűit jelenetet idézett-elő. Míg Eperjesen, a' magyar leczkéket nem járám, körülbelül, semmit sem halottam íróinkról, a' helybeli oskolában első évű philosophus valék, midőn Regéczy Professortól, ki, az országgyűlésén is megfordult, hallottam legelőszőr, a' nemzetiség' fogalmát, és a' nemzetiség' szükséges voltát. Tanítóim csak a' latin nyelv' nélkülözhetetlenségét pengetek, melly nélkül tudományt nem is tudtak képzelni. A' lelkes Regéczy professor kezde reformot hozni, magyar olvasó, és dolgozó társaságot állítván. Egy szóval, én. és pályatársaim, eggy schlendrian oskolai rendszernek nevendékei vagyunk, annak nyomai maradtak rajtunk, olly elvek mellett, minőket bészívank, tanúlói pályánk' végével, eggy semmit sem tudó, a' világtól idegen, minden lépésben botló lényekké váltunk, mindenek inkább, mint ügyességgel bírók. - mert, azon felül, hogy a' testi gyakorlat terra incognita vala, a' mulatságok, mint színház, tánczvigalmak, és a többi tiltott, - később pedig, csak elnézett dolgok valának. Csak az lehetett ügyes, kinek vérében vők azzá lenni, az olly csendes vérűeket, 's búskomolyságra hajlandókat pedig, mint én valék, senki sem ősztőnzé. pedig, a' testgyakorlat, minden gyermekre szükséges a' csendesre, hogy elevenítessék, az elevenre, hogy tüze, helyes irányt nyerjen, mert, olly testgyakorlat mellett, minőt tanúlótársaim magoktól találának, csak az Isten' különös gondviselése távoztatá a' nagy veszélyeket. Nem mellőzhetem-el, vallásbeli neveltetésünket sem, erre sok időt áldozánk, mert az abetica osztálytól kezdve, csaknem mindig tanúitaták velünk, mind a' mellett sem érénk czélt. Hat, hét éves gyermekeknek tíz parancsolatot. Mi atyánkot, Hiszek eggy Istent tanítani, - nem egyébb, mint ész nélküli tanulásra szoktatni, mivel az azokban foglalt tárgyakat nem értheti, némelyiknek magyarázása sem vezérel czélra. Kézi könyveink is, mellyeknek a' vallás' tanulására vezérül kellett volna szolgálni, vén papok' munkái valának, koránt sem gyermeki észhez alkalmazottak. Jól tudom, hogy, az 1827/8 évben, az erkőlcstudományt tanulnom kővágás volt, mert magolni soha sem tudtam, ollyat pedig, mit értettem, latinul is megtanulám. - Az egyháznak vasár-