Bánkúti Imre: A Rákóczi szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont, és Zemplén megyékből. 1. 1705-1707 (Miskolc, 2003)

Bevezető

legkeservesebb periódusa: két egymással összegabalyodott és a lakosságon élősködő hadsereg, a pestis gyilkos grasszálása, a rendezés kilátástalansága, nem csoda az általános békevágy. Az általunk közölt dokumentumokból a háborúnak főként ez a sötét arca tűnik elő. Az iratok között úgyszólván kizárólagossá válik a terhek miatti panasz, vagy a könnyítést kérő beadvány. Néha tragikus egyéni sorsok is felbukkannak az iratokban, pl. annak a hatgyerekes asszonynak a kérvénye, akinek férjét erőszakkal katonának vitték, - de rajta a fejedelem sem segített (talán nem is tudott már), - pedig ő általában támogatta a hadiözvegyeket és árvákat. A helytörténet kutatásának és ismeretének fontossága Végezetül, de nem utolsósorban a helytörténetről néhány gondolat. Ezekben a kötetekben az országos jelentőségű események csak futólag vannak említve, az iratok majdnem teljesen helytörténeti vonatkozásúak. De éppen ez adja meg értéküket és jelentőségüket. Az országos történet, az általános érvényű rendelkezések ugyanis a megyék, városok, falvak, családok mindennapi életében valósulnak meg, s ezt csak az aprólékos helytörténeti kutatás képes feltárni. Vegyünk csak néhány területet példaként. A kuruc hadseregről általában sok mindent tudunk: szervezetéről, harcmódjáról, csatáiról, győzelmeiről és vereségeiről. De ez a kép a helytörténet mozaikszerű adatai révén válik élővé, emberközelivé. Ezekben az iratokban a hadsereg és a lakosság kapcsolata nap mint nap előttünk áll, és ez a kapcsolat nem volt mindig szívderítő. A hadseregszervezés Rákóczi tevékenységének a háború egész folyamata alatt központi problémája volt. Világosan felismerte, hogy a győzelemhez reguláris, központilag fizetett hadseregre lenne szüksége, ennek a feltételei azonban - pénz, megfelelő tisztek Magyarországon nem voltak meg. Maradt tehát a megyék (parasztság) által kiállított portális gyalogság, a nemesség insurrectiója, ill. zsoldos lovassága. De a hadállítás gyakorlati lefolyását, valódi módszereit és terheit, a gyakori szökéseket, az erőszakos katona-