Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
Hálózatelemzés Maga az elmélet különböző kutatási hagyományokban gyökerezik, s az egyes irányzatok igen eltérő történeti háttereket vázolnak fel. 3 Lehet korai elődöt találni például Simmel társadalmi körökről alkotott elméletében és ennek Caplow által kidolgozott formalizációjában 4 ; vissza lehet nyúlni a Moreno-féle szociometriához és annak a kis közösségek kapcsolataira irányuló vizsgálataihoz 5 ; vagy egyes antropológiai kezdeményezésekhez, így kisebb méretű primitív társadalmak struktúráinak vizsgálatához, konkrét, például rokonsági kapcsolatrendszerek szisztematikus felderítésére (Radcliffe-Brown; LevyStrauss) 6 , vagy modem társadalmakra vonatkozó kutatásokhoz is, amelyek például az osztályhatárokon túl terjedő kapcsolatokat vizsgálták, s az adott társadalmak különböző rétegeit összekapcsoló interakciókat szisztematikusan próbálták megközelíteni (Bames, Bott). 7 3 Csak példaként az időközben önálló diszciplínává vált irányzat bő terméséből, néhány áttekintő cikk ill. összefoglaló jellegű mű: Harro Dietrich Kahler: Das Konzept des sozialen Netzwerks. Eine Einführung in die Literatur. In: Zeitschrift für Soziologie 4(1975)3. 283-290.; Wolfgang Reinhard: Verflechtung als sozialwissenschaftliches Konzept. - In uo. Freunde und Kreaturen. Verfechtung als Konzept zur Erforschung historischer Führungsgruppen. Römische Oligarchie um 1600. München (Vögel) 1979. 19-32.; Angelusz Róbert - Tardos Róbert: Társadalmak rejtett hálózata, avagy mit remélhet a társadalomkutatás a kapcsolathálózati megközelítéstől.- In: Társadalmak rejtett hálózata. Szerk. uők. Bp. (Magyar Közvéleménykutató intézet) 1991. 519.; Social Network Analysis: Methods and Applications. Ed. by Stanley Wassermann and Catherine Faust. Cambridge (Univ. Press) 1994. különösen 4-20.; Thomas Schweitzer: Muster sozialer Ordnung. Netzwerkanalyse als Fundament der Sozialethnologie. Berlin(Reimer) 1996. különösen 13-29. (Az elnevezés és a központi fogalmak használata, ill. fordítása az irányzat fejlődésére lényeges befolyást gyakorló angolszász nyelvterületen kívül sem volt egészen egységes, bár az utóbbi időben az angol fogalmak átvétele érvényesülni látszik.) 4 G. Simmel: Die Kreuzung sozialer Kreise. In G. Simmel: Soziologie. Untersuchung über die Formen der Vergesellschaftung. München - Leipzig 1908. 305-344.; T. Caplow: The Definition and Measurement of Ambiences. In Social Forces 34 (1955) 28-33. 5 J.L. Moreno: Who shall survive? -Washington 1934.; uő. Die Grundlagen der Soziometrie. Wege zur Neuordnung der Gesellschaft. (3. Aufl.) Opladen 1974.; ennek folytatásában: Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata. Szociometriai értelmezés.[1971.; 3. kiad.] Budapest (Osiris) 1998. A szociálpszichológiai hálózatelemzés tartós befolyást gyakorolt a feltárt kapcsolatok rendszerének deskriptív ábrázolására s értelmezésére. 6 Például: A.R. Radcliffe-Brown: On Social Structure. In Journal of the Royal Anthropological Society of Great Britain and Ireland. 70 (1940), vagy: Social Networks. A Developing Paradigm. Ed. by S. Leinhard. New York 1977. 221-232. 7 Például J. A. Barnes: Class and Community in a Norwegian Island Parish. Human Relations 7 (1954). 39-58.; E. Bott: Family and Social Network. London 1957. 1971,
