Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

re ugyanabban a lakófélben szerepel a lajstromokon. A fiatal pár há­zon belüli feltételezhető' térbeli elkülönülését Tornán éppen ezért nem választóvonallal vagy másik felvételi ív betöltésével jelölték, hanem a szüló'któl (és nó'tlen ill. hajadon testvéreiktől) néhány sorral lejjebb írták össze őket. 46 Az egy házban lakó, már házas testvérek azonban szinte kivétel nélkül önálló „házbirtokosok" voltak, akiknek családjait különálló lakófél-háztartásokként tüntették fel a fölvételi íveken, és többnyire állatállományuk is elkülönítve szerepelt., A magyar statisztikai szervezet által előkészített és végrehajtatott első népszámlálás (1869.) háztartás-fogalma a két korábbi osztrák népszámlálás által használt Wohnpartei magyar fordítása, a lakófél lett, ez annál inkább bonyolította a helyzetet, mert a népszámlálás végre­hajtását Keleti Károly és munkacsoportja elsősorban a helyi értelmi­ségre - nem fizetett népszámlálási biztosokra - alapozta, akiknek a körében ez a kifejezés aligha lehetett használatos. A magyar nép­számlálás utasítása sem tisztázta pontosan, hogy mit kell lakófél alatt érteni, s ez különösen azokban az estekben jelentett gondot, amikor az egyes, különbözőképpen felkészült összeírok az egy házban együtt élő rokoni csoportokat különítették el „lakó felekre". Torna me­gye településeinek eddigi vizsgálati eredményei alapján megállapít­ható, hogy az egyes összeírok különbözőképpen értelmezték ezt a háztartási egységet. Egyes falvaknál megalapozottan, a valós tulaj­donviszonyoknak megfelelő háztartásokat különítette el az összeíró, míg máshol ez a szétválasztás nem mondható sem megalapozottnak, sem következetesnek, azaz nem vette figyelembe a valós tulajdoni­gazdálkodási, fogyasztási és rokoni-függőségi viszonyokat. Egyes esetekben tehát a 18. század végének és a 19. század második felének a felvételi egységei megfeleltethetők egymásnak, ez azonban nem te­kinthető általánosnak. A Mó/e7-háztartások vizsgálatánál minden­képpen célszerű kiegészítő kontrollforrásokat alkalmazni a háztartási közösségek körülhatárolásához. Az 1880. évi magyar népszámlálást már egyéni számlálólapokkal hajtották végre, amely a modemkori népszámlálások jellemzője ma­radt. Ettől kezdve már nem a háztartás, hanem az egyén lett a szám­lálások alapegysége. Thirring Lajos már 1937-ben felvetette, hogy az 46 Ez a gyakorlat hasonló a II. József-féle népszámlálás utasításához, amely sze­rint a háztartásfő apa után „kevéssé belly ebb" kellett tétetniük a házas fiú család­tagjainak.

Next

/
Thumbnails
Contents