Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

re ugyanabban a lakófélben szerepel a lajstromokon. A fiatal pár házon belüli feltételezhető' térbeli elkülönülését Tornán éppen ezért nem választóvonallal vagy másik felvételi ív betöltésével jelölték, hanem a szüló'któl (és nó'tlen ill. hajadon testvéreiktől) néhány sorral lejjebb írták össze őket.

46 Az egy házban lakó, már házas testvérek azonban szinte kivétel nélkül önálló „házbirtokosok" voltak, akiknek családjait különálló lakófél-háztartásokként tüntették fel a fölvételi íveken, és többnyire állatállományuk is elkülönítve szerepelt., A magyar statisztikai szervezet által előkészített és végrehajtatott első népszámlálás (1869.) háztartás-fogalma a két korábbi osztrák népszámlálás által használt Wohnpartei magyar fordítása, a lakófél lett, ez annál inkább bonyolította a helyzetet, mert a népszámlálás végrehajtását Keleti Károly és munkacsoportja elsősorban a helyi értelmiségre - nem fizetett népszámlálási biztosokra - alapozta, akiknek a körében ez a kifejezés aligha lehetett használatos. A magyar népszámlálás utasítása sem tisztázta pontosan, hogy mit kell lakófél alatt érteni, s ez különösen azokban az estekben jelentett gondot, amikor az egyes, különbözőképpen felkészült összeírok az egy házban együtt élő rokoni csoportokat különítették el „lakó felekre". Torna megye településeinek eddigi vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy az egyes összeírok különbözőképpen értelmezték ezt a háztartási egységet. Egyes falvaknál megalapozottan, a valós tulajdonviszonyoknak megfelelő háztartásokat különítette el az összeíró, míg máshol ez a szétválasztás nem mondható sem megalapozottnak, sem következetesnek, azaz nem vette figyelembe a valós tulajdonigazdálkodási, fogyasztási és rokoni-függőségi viszonyokat. Egyes esetekben tehát a 18. század végének és a 19. század második felének a felvételi egységei megfeleltethetők egymásnak, ez azonban nem tekinthető általánosnak. A Mó/e7-háztartások vizsgálatánál mindenképpen célszerű kiegészítő kontrollforrásokat alkalmazni a háztartási közösségek körülhatárolásához. Az 1880. évi magyar népszámlálást már egyéni számlálólapokkal hajtották végre, amely a modemkori népszámlálások jellemzője maradt. Ettől kezdve már nem a háztartás, hanem az egyén lett a számlálások alapegysége. Thirring Lajos már 1937-ben felvetette, hogy az 46 Ez a gyakorlat hasonló a II. József-féle népszámlálás utasításához, amely szerint a háztartásfő apa után „kevéssé belly ebb" kellett tétetniük a házas fiú családtagjainak.