Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
országos szinten az 1880-as népszámlálással bevezetett egyéni számlálólapok nem minden területen hoztak eló'relépést. „Az egyéni laprendszer meghonosítása statisztikai összeírások - különösképen a népszámlálások - történetében a maga idején szinte forradalmi újításszámba ment. [...] De volt hátránya is. Népszámlálási téren a leginkább hátrányos következményének azt tekinthetjük, hogy túlságos atomizálásra vezetett, a számlálások tulajdonképeni alapegységéoé az embert, az egyes egyént tette meg, kiragadva őt a társadalmi sejtrendszeréből, a család kötelékéből. A feldolgozásnak ebben a rendszerében tehát a népesség öszszetétele a családi és egyéb közösségek s kötelékek csaknem teljes figyelmen kívül hagyásával, vagyis az egymástól szinte tökéletesen függetlennek tekintett egyes egyedek egynemű adatainak egyszerű összeadása alapján nyert ábrázolást." 47 Háztartáskutatás és mikrotörténelem A háztartás nem statikus egység, hanem dinamikusan változó, a mindenkori körülményekhez alkalmazkodó egysége a társadalomnak, amely mindig csak a vizsgált társadalom saját feltételrendszerének, szokásjogi hagyományainak fényében értelmezhető'. Ezért a különböző területek háztartási csoportjainak összehasonlításakor a legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel kell eljárni. A háztartás-fogalom pusztán kvantitatív történeti forrásokon alapuló meghatározása magában rejti azt a veszélyt, hogy a háztartás mindig az éppen adott forrás keletkezési körülményei, előre definiált egységei által lesz meghatározva. A kvantitatív források háztartása viszont csak nagyon ritkán bizonyult teljesen önellátó, független gazdasági egységnek 48 A mikrotörténeti vizsgálatok éppen azt bizonyították, hogy a háztartás, háznép, házközösség, gazdaság fogalmai csak a tágabb rokoninem rokoni termelési kooperáció kapcsolathálójának részeiként érthetők meg. 49 A különféle néprajzi leírások és több kiegészítő forrást felhasználó történeti elemzések is megerősítették a házon belüli és azon kívüli függőségnek és együttműködésnek azt a sokszínűségét, amelyet az egynemű történeti források csak nagyon ritkán tudtak visszaadni. 50 47 Thirring L., 1937.1. 48 Schlumbohm, ]., 1996. 93. 49 Sabean, D. 1990. 88-123. és 259-299. so Fél E., 1993. 75-79., uő. 1944., Tóth Z., 1971. 87-99. A társadalomtörténeti kutatásokra Faragó T., 1985., Tóth Z., 1989. és 1996., Heilig B., 2000. és jelen előadása (különösen a 3. táblázata), Pozsgai P., 2000. esettanulmánya, A családon belüli mun-