Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

zártak, közöttük olyan rések vannak, amelyeket a társadalmi szereplők kihasználhatnak. Emellett, a normarendszerek sohasem annyira strukturáltak, hogy a társadalmi szereplőknek ne nyíljon lehetőségük tudatos döntések meghozatalára, a normák manipulálására, a szabályok különféle interpretálására. Levi szerint a biográfia ideális terepet kínál a társadalmi szereplők döntésszabadságának elemzésére, másrészt az ellentmondásoktól sohasem mentes normarendszerek konkrét működésének tanulmányozására. A kontextus és az életrajz között folyamatos kölcsönhatás érvényesül. A társadalmi változás, amely feltételezi a szabadság bizonyos fokát a normarendszerekkel szemben, éppen a társadalmi szereplők és a kontextus állandó érintkezéseinek összességéből alakul ki. Az egyéneket azonban nem egy olyan teljesen racionális cselekvőként kell felfogni, aki nem ismer sem bizonytalanságot, sem kételyt, aki minden esetben képes maximálisan felmérni lehetőségeit, és annak megfelelően a legnagyobb haszon elve szerint cselekedni. Ehelyett egy korlátozott racionalitást kell feltételeznünk, amely lehetővé teszi annak elkerülését, hogy az egyéni sajátosságokat a gyakran feltételezett csoportkohéziókba olvasszuk. Végül, a társadalmi csoportok vizsgálatánál a hangsúlyt azok kialakulására, szilárdságuk fokára, tartósságukra kell helyezni, amit alapvetően az egyén és a csoport közötti viszony problematikájának szempontjából kell elemezni. Ezeknek az elméleti-módszertani megfontolásoknak a gyakorlatba való átültetésére az egyik legkövetkezetesebb és legsikerültebb kísérlet Levi egyik tanítványának, Simona Ceruttinak a 17-18. századi torinói társadalomra vonatkozó kutatása.

15 Ennek a szemléletnek megfelelően Cerutti nem csupán a szocioprofesszionális osztályozást kritizálja, hanem azokat a megközelítéseket is, amelyek az utólagosan konstruált kategóriák elutasítása mellett azokat egyszerűen a korabeli klasszifikációkkal helyettesítik. Cerutti a korabeli reprezentációk elemzésével foglalkozó munkákat két csoportba sorolja. Az egyik oldalon az amerikai kulturális antropológia és különösen Clifford Geertz hatását tükröző munkák állnak, amelyek szinte kizárólag a reprezentációk vizsgálatára koncentrálnak és eltekintenek a reprezentációt létrehozó folyamatoknak a bemutatásától, vagyis összességében nem foglalkoznak a valóság és interpretá15 Cerutti, Simona: LM Ville et les Métiers. Naissance d'un langage corporatif, Turin, XVIIe-XVHIe siècles. / A Város és a Mesterségek. Egy céhes nyelv születése, Torino XVII.-XVIII. század./ Paris, Éditions de l'EHESS, 1990.