Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

galmazva személyi kapcsolatok sorozatának és hálójának gondolja el. Grendi úgy fogalmaz, hogy az interperszonális kapcsolatok szisztematikus feltárása eredményeképpen válik végül feltérképezhetővé a mögöttük meghúzódó társadalomszerkezet.

11 A kutatás ezért nem az elvont nagy társadalmi csoportokra, azok statikus leírására irányul, hanem a társadalmi csoportok formálódásának folyamatára, az egyének közötti szövetségek, szolidaritások létrejöttének illetve felbomlásának mechanizmusaira. Az osztályok, rétegek helyébe az egyének, a társadalmi szereplők lépnek, akik saját racionalitásuk szerint építik ki stratégiáikat, amelyek mindig konkrét szituációkhoz kapcsolódnak. A társadalmi rétegződés ebből következően szoros összefüggésben és kölcsönhatásban áll egyrészt a földrajzi térrel, másfelől azzal a kontextussal, amelyben alakot ölt.

12 A társadalmi rétegződésnek ebből a felfogásából a kategorizáló, szocioprofesszionális megközelítéstől eltérő módszerek és kérdések következnek, aminek megfelelően a forrásokhoz való viszony is különbözően alakul. Míg a szocioprofesszionális megközelítéshez, ahogy a Daumard által javasolt program szerint, egy forrásból csak bizonyos adatokra kell a kutatónak koncentrálnia, de azokat a teljességre törve, a vizsgált népesség egészére kell rögzítenie, és „nem időzhet az egyes személyek hosszadalmas elemzésével" ez a megközelítés éppen az egyedi esetek intenzív tanulmányozását teszi szükségessé, amelyből viszont a tanulmányozott esetekre korlátozva a forrásokból kihámozható összes adat figyelembe vételére van szükség. A társadalmi rétegződés leírásához, a folyamatok bemutatásához a módszert nem a különböző kritériumok szerint meghatározott nagy társadalmi csoportok hierarchizálása, illetve különböző időmetszetekben való vizsgálatuk jelenti, mint a szocioprofesszionális megközelítésben. A társadalmi rétegződés mikroszintű megközelítésében, ahogy Giovanni Levi összegezte, az egyének döntéseiben érvényesülő szabadság mértéke, illetve ezzel kapcsolatban három lényeges kérdés kerül előtérbe: a társadalmi normák közötti inkoherencia, a társadalmi szereplők racionalitása, illetve az egyén és a csoport viszonyának problematikája.

13 Ezek a kérdések, az interperszonális kapcsolatok, a mikro11 uo. 514. 12 uo. 508. 13 Daumard, i.m. 1963. 187.; Levi, Giovanni: Les usages de la biographie. Annales ESC. 1989. 6.1325-1336.