Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

lizistisch, sondern auch durch die Organisation einer Gegenveranstaltung zum Eucharistischen Weltkongreß, dem Internationalen Treffen der imgarischen Kalvinisten. Doch konnte dies nicht verhindern, daß 1938 der öffentliche Raum von der katholischen Kirche beherrscht wurde, die in diesem Jahr sogar zweimal den Szent Jobb körmenet mit jeweils Hunderttausenden Teilnehmer abhalten konnten. 1948 erschien dagegen eine in den Hintergrund gedrängte katholische Kirche, die ihre Offensive bis zum Sommer fast nur noch in der Provinz imd unter wachsenden Schwierigkeiten ausführen kann. Wie am Anfang zitiert, ging es der KP-Propaganda zimächst um die Eroberimg des öffentlichen Raumes um die Monopolisierimg von Versammlungsöffentlichkeit, nachdem sie Radio und Presse schon weitgehend übernommen hatten. In der Presse stießen sie unverhüllte Drohimgen gegen jegliche Opposition, gemeint war natürlich die katholische Kirche imd ihr Oberhaupt. In den Radionachrichten vom 20. August 1948, 22 Uhr war zu hören: „A múlt rendszer tömjénezte Szent Istvánt, de meghamisította politikáját. Erről a Hírlap ír: Szent István tudta, hogy népe sorsát nem szabad egy megreccsent, menthetetlenül pusztulásra ítélt társadalmi és gazdasági rendhez, egy elmúló világhoz kötni, hanem ehelyett a jövő diadalmas, haladó erőire kell építeni. Szent István ma bizonyára nem ahhoz az eresztékeiben recsegő, elomló kapitalizmushoz keresne közeledést, mint olyan méltatlan tanítványai, akik a Szent erekélyéit csókolva, igéit, szellemét, korhoz nem kötött tanítását felejtik."

13 Kultusminister Bálint Hóman, einer der wichtigsten Repräsentanten des Stephanskultes der Horthyzeit, hatte 10 Jahre zuvor geschrieben: „Magyarország népe egy esztendőn által jubileumot ült, hódolt és ünnepelt. Emlékét idéztük Szent István királynak, az apostolnak és egyházszervezőnek, a népművelőnek és nemzetnevelőnek, az egységteremtőnek és nemzetformálónak, a törvényszerzőnek és államrendezőnek, az országépítőnek és honvédelmezőnek, az igaz bírónak és győzelmes hadvezérnek, vármegyék és városok alapítójának, új magyar életformák bevezetőjének és nagy nemzeti célok kijelőjének, nemzetpoÜtikánk megalapozójának s a magyar gondolat és a haladáseszme megtestesítőjének."

14 13 Magyar Rádió Rt. Dokumentációs Igazgatóság. Hírek. 14 Hóman, Bálint: Szent István. Király Magyar Egyetemi Nyomda. Bp.1938, S. 5.