Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

mindegyik História Domusban előfordulnak. A csíkszentmiklósi feljegyzésekben ezek a témák kiemelten jelentős szerepet kapnak. A falu plébánosa az 1916. évi támadást és menekülést hat, az 1918. évit három oldalon keresztül ismerteti.

6 A csíkkozmási plébános - aki 1918ban foglalta el plébániáját - nem szolgál ugyan részletes ismertetéssel az első világháború helyi eseményeiről, maga a tény azonban, hogy szándékában állt megírni az akkor történteket, jelzi az 1914-1918 közötti évek fontosságát gondolkodásában.

7 A csíkszentmiklósi bejegyzések elsősorban az 1916. évi menekülést írják le. A menekülők és az otthon maradtak egy részének garázda viselkedése ekkor ahhoz vezetett, hogy a korábban hazatérteket a csíkszentmiklósi História Domus szerint - az elmenekültek „újrománoknak gúnyolták"

8

. A menekültek és az otthon maradottak közötti konfliktusokat a historizáló történelemszemlélet és a helyi - egyéni vagy kollektív - emlékezet igyekszik meg nem történtnek nyilvánítani. Pedig az 1916. évi menekülés a csíkszentmiklósi kisközösségnek olyan mértékű életformaváltást jelentett, ami önmagában is megérdemelne egy esettanulmányt. Jóval szerényebb annak a bejegyzésnek a hossza, amit az 1918-at követő eseményekről készített a plébános. Ebben valószínűleg szerepet játszott a román fennhatóság alá kerülés is. A csíkszentmiklósi História Domus bejegyzései 1918-tól 1933-ig szűkszavúak, gyakorlatilag a magyar etnikumot sújtó központi direktívákat ismertetik. Ezt követően pedig az új plébános egészen 1940-ig nem vezeti a plébániai könyvet. A második bécsi döntést követően azonban ismét feljegyzi elsősorban a „nagyvilág" - eseményeit. Ami igazán lényeges az az, hogy a História Domusból kitűnik: 1944-45 előtt a legjelentősebb történelmi sokkot a plébános és községe számára az 1916. évi első román támadás, illetve a harmincas évek román nacionalizmusa jelentette. Az első alkalommal ezt az események részletes leírása, a második alkalommal pedig a teljes, évekig tartó hallgatás jelenti. A 20. századi magyar történelem tanulmányo6 Csíkszentmiklós plébánia História Domusa, 23-29. és uo. 32-34. 7 A kozmási plébános a következő szavakkal nyitotta meg 1918. 07.17-én plébániája História Domusát: „A világháború kitörése, az 1916-i székely menekülés, az invázió, a visszatelepítés .. stb. mind-mind követelik, hogy összefüggő vonatkozásban is megörökítsem az eseményeket. Ezeknek leírását ígérem és ha Isten éltet is engem keresztül is viszem." In Csíkkozmás plébánia História Domusa, 1. 8 Csíkszentmiklós község História Domusa, 26.