Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

zetője olyan mértékadó személyiségnek számított, akinek a véleménye meghatározhatta a közgondolkodást. Ezen a ponton felmerül a kérdés, hogy a plébános információi mennyire megbízhatóak. Az erőszak elszenvedőinek hagyományos szégyenérzetén túl nem játszott-e szerepet az erőszak „eltitkolásában" az, hogy a falu papja a felelősség egy részét az áldozatokra terhelte? Kérdés, mely megválaszolhatatlan. Éppen ezért az ilyen információ csupán példa értékkel bír, nem tekinthető abszolút hitelesnek. Szintén nem ad lehetőséget általánosításra az a 1917-ből származó bejegyzés, mely szerint „a község népe mindig is idegenkedett attól, hogy női tanítót alkalmazzanak"

5

. A két megjegyzés egymás mellé állításával azonban jól érzékeltethető, hogy harminc év alatt megváltozhatott a plébános személye, de változatlan maradt a plébánosnak a nők szellemi képességei és erkölcsisége iránti gyanakvó szemlélete. Kérdés, hogy ebben az esetben vajon a plébánosok) szubjektív véleménye tükröződik-e a História Domusban, vagy pedig a közösség véleményét jegyezte fel? Ehhez kapcsolódik egy másik kérdés: Vajon a plébános(ok) hatottak a közösségre vagy épp ellenkezőleg, az egyházfi(k) fogadták el a konzervatív kisközösségi felfogást a nők megbízhatatlanságáról? A katolikus egyháznak a nőkhöz való korabeli viszonyulására a História Domus természetesen nem adhat választ. Egy község történet mikrotörténelmi megközelítésekor azonban a fenti mondatok a helyi, kisközösségi „történelem" olyan adalékai, melyek a mindennapok viszonyaira világítanak rá. A zselickislaki História Domusból nyert információ interjúk készítésével, egyes helyi szokások vizsgálatával kiegészítve már elég lehet ahhoz, hogy a készülő községtörténet a mikrotörténelmi esettanulmány felé mozduljon el. A csíki falvak és a háborúk A vüágháborúk fontos helyet foglnak el a csíki História Domusokban is. A somogyi példákkal ellentétben azonban az első világháború eseményeiről is részletesen beszámolnak. A világháború 1914. évi kitöréséről, a fronthírekről mindkét megye plébánosai röviden írtak. Ami a csíki példákban az első világháborúval kapcsolatban jelentős szerephez jutott, az a román csapatok 1916 és 1918. évi támadása, illetve az e támadásokat követő menekülések leírása. Bár csupán néhány csíki forrást ismerünk, talán nem túlzás azt állítani, hogy ezek az élmények 5 uo. 20.