Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

re a dolgokra aligha jöhetek rá magamtól. Saját közösségünkön, saját megszokott csoportunkon belül a beszédformák és a beszédmódok ismeretének eltérése nem feltétlenül tűnik szembe, mivel a kettőt együtt tanultuk meg, és együtt is alkalmaztuk mindig/' A nyelvészek által nevezett grammatikalitásnak (beszédforma), és az etnográfusok által kulturálisan helyénvaló viselkedésnek (beszédmód) nevezett, „két eltérő típusú ismeretnek a jelentés tekintetében megnyilvánuló különbözősége még inkább szembetűnő, amikor a közös beszédforma a partnerek egyike vagy mindkét partner számára másodlagos. Tévesen járunk el, ha grammatikailag azonos jelentésű mondatokat kulturálisan is azonos jelentésűnek ismerünk el, feltételezve, hogy beszédaktusként is azonos jelentéssel bírnak, akárcsak az azonos szemantikai funkciót betöltő, ugyanazt jelentő különböző nyelvű szavak. A grammatikai jelentés és a kulturális jelentés interferálhat egymással, vagy az egyik részlegesen befolyásolhatja a másikat. A grammatikai jelentésen túli kulturális jelentések érdekelték Fish-t, aki a „beszélő közösségek" statikus modellje helyett az „interpretív közösségek" dinamikus kapcsolatáról beszélt. Az interpretív közösségek Fish elképzeléseit Kristóf Ildikó ismertette igen szemléletesen.

49 „Fish lényegében két - megközelítésében szorosan összetartozó és egymást kiegészítő - hipotézist fogalmaz meg. Egyrészt azt, hogy interpretatív közösségnek az a bármekkora és bármilyen összetételű, formális vagy mformális szerveződésű csoport tekinthető, amelynek tagjai valamilyen dolgot/ szöveget adott időben és kontextusban azonos módon értelmeznek; s az ily módon definiált közösség olvasata nem feltétlenül esik egybe az „üzenet" küdőjének/szerzőjének a saját értelmezésével vagy szándékával. Másrészt pedig azt, hogy valamely dolog/ szöveg annyiban és attól válik azzá, ami, amennyiben és ahogyan azt egy interpretív csoport értelmezi. Interpretációink létrejöttük kontextusából (az illető közösségből) „kilépve", más kontextusokban éppenséggel érvénytelenné/ hamissá is válhatnak."

50 Fish felfogásában az interpretív közösség megnevezés nem előfeltételezett jogi, vagyoni vagy társadalmi kategóriákra vonatkozik, hanem értelmező tevé49 Sz. Kristóf Ildikó: Jákob rózsafája vagy frusztrált antropológusok? Az értelmezés hatalmáról és korlátairól. Tabula, 1998. 60-85. so Sz. Kristóf: i. m. 67.