Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
hogy a kultúrát közös tudásnak tekinteni értelmetlen. 40 Azt, hogy a kulturális minták a társadalmon belül egyenlőtlen mértékben kerülnek elosztásra leginkább Pierre Bourdieu hangsúlyozta 41 Ennek ellenére számos antropológus védelmébe vette azt a gondolatot, hogy a kultúra közös 42 , vagy legfeljebb olyan eszköz, melynek esetében megvan a variálódás lehetősége. 43 Azt a gondolatot, hogy létezik a kulturális tudásnak egy egységes modellje egy adott tudás-tartományon belül, és hogy az ettől való egyé40 Gardner, P.: Simmetric respect and memorate knowledge: the structure and ecology of individualistic culture. Southwestern Journal of Anthropology. 1976. 22. szám. 389-415. 41 Bourdieu, Pierre: Identitás és reprezentáció. A régió fogalmának kritikai értelmezéséhez. Szociológiai Figyelő. 1985. 7-22.; Bourdieu, Pierre: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Tanulmánykötet. Gondolat. Bp. 1978. 42 Bemard, H. Russel: Research Methods in Cultural Anthropology. Sage: Beverly Hills, California, 1988. 5. fejezet. 43 Ezzel kapcsolatban lásd Niedermüller Péter gondolatmenetét: „A kérdésre adható egyik válasz azt hangsúlyozza, hogy a közös tudást úgy kell elképzelni, mint valamiféle medencét (community's pool of knowledge), ahonnan a csoport minden tagja „merít", amelyet a csoport minden tagja igénybe vesz annak érdekében, hogy a csoport többi tagjával együtt tudjon működni.(Itt persze nehéz nem észrevenni az érvelés logikai nehézségeit. Az érvelés ui. feltételezi, hogy minden egyes individuum tudja, létezik egy ilyen „medence", s tudja azt is, hogy mire kell használni ezt a medencét. A probléma itt kettős: egyrészt nem mondja meg, honnan származik ez a tudás; másrészt homályban maradt a „medence feltöltésének" a módja.) Az egyes individuumok azonban eltérő módon és mértékben használják ezt a „medencét", s ennek megfelelően eltérő tudáskészlettel bírnak. A közös tudást tartalmazó „medence" eltérő mértékű használata azonban nem csupán az egyéni akarat, hanem sokkal inkább a társadalmi helyzet függvénye. A tudás szétosztása, a közös tudásból való részesedés egyenlőtlen mértéke az adott csoport, társadalom belső szerkezete kialakításának egyik legfontosabb eszköze. [...] Az előbbi kérdésre azonban adható egy - bizonyos szempontból - másféle válasz is. Eszerint a közös tudás kategóriája nem e kategória tartalmára, hanem sokkal inkább a „bennszülöttek", a kultúra hordozói által birtokolt kulturális modellek szerveződési módjára vonatkozik. A kulturális modell átfogó kategóriáján belül meg kell különböztetni egy tematikus modellt, amelynek segítségével az emberek többé-kevésbé képesek saját világuk artikulálására; illetve egy operatív modellt, amely az emberek viselkedését adott szituációkban irányírja. Magát a kulturális modellt nem lehet a közös tudás koherens rendszerének tekinteni; a kulturális modell kategóriája arra szolgál, hogy a tematikus és operatív modell közötti feszültségeket, ellentmondásokat feloldja, hogy a különböző kulturális sémákat elrendezze. Azaz a közös tudás és a különböző kiterjedésű individuális ismeretek közötti viszony nem a szembenállás, hanem az egymás kölcsönös kiegészítésének kategóriájával jellemezhető." Niedermüller Péter: Empirikus kidtúrakutatás avagy az antropológia esélyei Kelet-Európában, vö. még: D'Andrade, Roy: Cultural Meaning Systems. In: Shweder, R./R. LeVine (eds.): Culture Theory. Essays on Mind, Self and Emotion. Cambridge, 1986. 88-119.
