Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

nelem. Az új cél, például az idegent, az ismeretlent a saját társadalom múltjában láthatóvá tenni, a szegények és a jogaitól megfosztott, a fejlődés fővonalaiba nem férő személyek szubjektív tapasztalatát kimutatni. Mellékes csoportok, témák keltenek figyelmet. Szerintem két pont különös fontosságú az etnológiából és antropológiából átvett új elemekből. Elsősorban Hans Medick programadó írásának címében megnevezett „Misszionáriusok a csónakban" perspektíva elhagyásáról van szó: ez a szemléletmód az idegen kultúrát egy nulla időpontnál, a történelmiség kezdetén kutatta, anélkül hogy a megelőző fejlődéseket tekintetbe vette volna. Egyrészt, az egy megvizsgált időpontra vonatkozó fejlődés általános határozatlansága, másrészt a hoszszabb lejáratú tendenciák működése, és bizonyos helyzetekre hatása között létező feszültség alkotja a történelemtudomány egyik központi kérdését. Másodszor, és ez a történészek számára fontosabb, az etnológusok elkezdtek idegen kultúrákat változó eszközökkel kutatni. Nem állt többé a középpontban az a kísérlet, hogy az ismeretlent az idegen csoportokat, falvakat stb., életüket részvétel és beleélés által meg lehet érteni. Az új módszer, ami az etnológus Geertz Clifford és az ő „sűrű leírás" fogalmával kapcsolatban van, egy új, analitikus fogalmazványt tüntet ki. Geertz szavai: „Nem azáltal próbáltam a legintimebb összefüggéseket és elképzeléseket kutatni, hogy én magam elképzeltem, hogy másvalaki vagyok, egy rizsültető vagy egy törzs vezetője, hogy azután megfigyeljem, mit érzékeltem, hanem azáltal, hogy szimbolikus formákat kerestem és analizáltam - szavakat, képeket, intézményeket, magatartásokat - kik által minden helység emberei megmutatkoznak maguknak és másoknak."

6 A történészek biztosan hasznosan felhasználhatják ezt a módszert a saját társadalmi múltjuk kutatásában. A marxista vagy a modernizálási teóriák a fejlődést elég gyakran csak a fővonalaiban - haladás, iparosítás, stb. általánosították, és ezáltal ritkán vették figyelembe az ellentmondásos vonatkozásokat, és mindenekelőtt az emberek konkrét tapasztalatait. Ezen elméletek felülvizsgálata nyilvánvalóvá tette, hogy a modernizálás és az iparosítás költségekkel járt, nem csupán a harmadik és negyedik világ országaiban, hanem az európai társadalmakban is.

7 6 Clifford Geertz: Dichte Beschreibung. Frankfurt/NL. 1983. 293. 7 Medick, 302-303.