Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

A történészek kutatási tárgya lett az alsó rétegek fegyelmezése a vallás, az oktatás és az orvostudomány fejlődése által, valamint „az élet világának kolonizálása", az ipari gazdálkodási mód, a minél jobb tőke-értékesítés, végül is annak érdekében, amit haladásnak szoktunk nevezni. Egy újabb kiadvány még egy módszerként szemléli a modernizálási teóriákat, „ami által sikeres társadalmak, amik a példaadó szerephez ragaszkodnak, önmagukat témává teszik". Azonban lehetséges, hogy nemsokára ezeknek a teóriáknak az általános érvényessége nem csak bírálatot és visszautasítást vált ki, hanem újak lépnek a helyébe, a modem társadalmak ábrázolására szolgáló új koncepciók által.

8 A témák, módszerek és források választását tekintve, úgy tűnik, hogy ma kevesebb korlátozás van, rnint bármikor. Nagyon elterjedt az általánosítások és az egész ábrázolásának a visszautasítása. Természetesen léteznek kivételek is, mint például Hobsbawm könyve „A végletek korszaka". A „hogyan tovább a történettudományban?" kérdésre vonatkozó viták, az általános közömbösségtől a teóriával szemben, az éles polémián át az optimista reménységig egy termékeny együttműködést eredményezhetnek. E fejezet végén, szeretném röviden megmagyarázni, miért látom az új, kultúrtörténeti jellegű kezdeményezéseket a történeti társadalomtudomány kiegészítésének. A két megközelítést tehát nem állítanám szembe. Gerhard A. Ritter elsősorban a németországi társadalomtörténetről szóló áttekintő írásában bizonyítja, hogy a tématerület bővítése a mindennapok történetével és a családtörténettel, az életviszonyok, a mentalitások és a népszokások erősebb figyelembevételével, magából a társadalomtörténetből fejlődött ki.

9 Másodszor úgy hiszem, legalábbis Németországban, félreértések születnek az etnológiából és antropológiából való kezdeményezések átvételekor. Angliában és Amerikában a történettudomány kapcsolása az új, „cultural anthropology" jellegű felismerésekhez és módszerekhez, nem kérdőjelezi meg a társadalmat mint lényeges vizsgálati kategóriát, és nem jelent elfordulást tőle, hanem ellenkezőleg, hozzáfordulás!. Azonban a német kultúrtörténeti hagyományhoz való csat8 Thomas Mergel: Geht es weiter voran '? Die Modernisierungstheorie auf dem Weg zu einer Theorie der Moderne. 226. In Mergel-Welskopp, i. m. 203-232.