Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

Németországban a társadalomtörténet-írás a személy- és az eseménytörténet-írással és ennek idealizáló ábrázolásmódjával szemben jelentkezett, és kifejezetten a középpontba helyezte a társadalmi struktúrák és folyamatok működésének elemzését.

2 Ezzel lehetséges volt következtetéseket levonni a viszonyok „hatalmának" elkerülhetetlen tapasztalatából. A túlsúlyban levő hermeneutikus értelmezés kiegészítendő volt általánosító-tipologizáló, analitikai vizsgálatokkal. A szorosabb együttműködést a szisztematikus résztudományokkal szociológiával, gazdaság- és politikatudománnyal - kifejezetten kezdeményezték.

3 Ugyanakkor a névtelen erők hangsúlyozása és az elmélet funkcionális felfogása miatt egyre több kritika érte a társada lomtörténetet. Hans Medick már 15 évvel korábban írta, hogy a társadalomtörténet túl keveset foglalkozott a struktúrákkal, rnint változékony alkotórészekkel, és a konkrét személyek cselekvési és tapasztalati összefüggéseivel. Egyrészt a kölcsönös kapcsolatok a struktúrák és az emberi cselekvések között, a termelési és uralmi viszonyok, másrészt az érintett személyek tapasztalata és magatartása nagyrészt feltáratlan maradt. Ennek okát ő a társadalmi és gazdasági állapotra való túlzott összpontosításban és a cselekvő emberek figyelmen kívül hagyásában látta.

4 Már az 1960-as évek óta néhány angol történész és szociológus egy másik utat keresett a gazdasági determinizmus és a politikai kronologizálás között. Erre különösen Edward P. Thompson könyve (The Making of the English Working Class. London, 1963.) egy klaszszikus példa. A kultúra, széleskörű értelemben, mint egész élet értelmezve, vezércsülag volt egy más út keresésében, egyrészt az ortodox marxista alap- és felépítmény-minták, másrészt a polgári fejlődésre és modernizálásra épült teóriák között.

5 Azóta, különösen az etnológiával és az antropológiával folytatott kommunikáció révén, egy változott szemléletben jelenik meg a törté2 Thomas Sokoll: Kulturanthropologie und Historische Sozialwissenschaft. 233234. In Thomas Mergel, Thomas Welskopp (szerk.) Geschichte zwischen Kultur und Gesellschaft. München, 1997.233-272. 3 Jürgen Kocka: Sozialgeschichte zwischen Strukturgeschichte und Erfahrungsgeschichte, 70-72. In W. Schieder, V. Sellin: Sozialgeschichte in Deutschland, Bd. I. Göttingen, 1986. 67-88. 4 Hans Medick: Missionare im Ruderboot? 295-297. Geschichte und Gesellschaft 10 (1984) 295-319. Sokoll, 234. 5 Wolfgang Kaschuba: Kulturalismus: Kultur statt Gesellschaft? 81, Geschichte und Gesellschaft 21 (1995) 80-95.