Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

Az évi egy összegben fizetett adónál többet ekkoriban nem is remélhetett. Az 1719-ben még Róth Ádám birtokában lévő részen ennél bonyolultabb a helyzet.

54 1768-ban Prónay Gábomé birtokán élő jobbágyok csak egyénenként és jobbágytelkek szerint való adózásra emlékeznek vissza. Nem lehet tudni, hogy a régi, bevett szokás milyen régi. Lehet, hogy csak onnan datálható, amikortól a falurész a Prónay családé lett. De lehet, hogy már Róth Ádám idejében is így adóztak. Ha ez igaz, akkor ez azt is jelentheti, hogy Róth Ádám később, a török elleni harcok lezárulta után szerezte birtokát. Az is lehet, hogy az ő részén lakó jobbágyok a Keglevics család parasztjainál később érkeztek a faluba. Annyi megállapítható, hogy legalábbis a falu egy részére 1719 körül még igaz lehet az a (legalábbis a nyugati országrészhez képest) önálló, önszerveződő faluközösség, amit Wellmann Imre felvázolt. A tanúvallomásokból az derül, ki, hogy a falun belüli események azzal kezdődtek, hogy a kálvinisták a bíró vezetésével megverték a harangozót és több helybeli fegyvertelen katolikust. Ezekre az eseményekre hivatkoztak a lárma/lárma kifejezéssel. A lármával kapcsolatban különálló vizsgálatokat is folytatott a megye Szeleczky Márton alispán parancsára.

55 Ennek a két vizsgálatnak az anyaga nagyon tanulságos módon nem került be a vármegyei jegyzőkönyvbe. Az április 14-én lefolytatott vizsgálatból az derül ki, hogy néhány katolikus egyáltalán nem volt olyan passzív elszenvedője az eseményeknek, mint azt az első vizsgálat mutatta. Ezen első lárma idején többen láttak pisztolyt és puskát Pap Istvánnál és Rab Györgynél, sőt Rab György pisztolyát a bíró mellének szegezte. Pap István is azzal fenyegette a bírót, hogy megöli. Varga Balázstól és feleségétől pedig azt hallották, hogy a bírónak és társainak azt mondták,: "törökök vagytok, nincsen se Istenetek, se uratok, Belzebub a ti istenetek." A katolikusok valódi viselkedéséről árulkodik Bajtay István levele is, amit a katolikusoknak írt, és amit a vármegyei jegyzőkönyv is tartalmaz.

56 Szentmártonkátai katolikus részen levő lakosainak ezen levelem adassék. Szentmártonkáta: Ajánlom szolgálatomat Kegyelmeteknek. Esset értésimre, 54 A Róth család tagjai Zólyom megyei birtokosok voltak, Róth Ádám 1720-ban Zólyom vármegye alispánja. Sajnos arról a nagyon fontos mozzanatról nem tudok semmit, hogy hogyan és mikor került Szentmártonkáta egy része a Róth család birtokába. «PU.. Acta pol. 1719., No 3. 56 PLt. Vmi jkvk. XII. köt. 421-422.