Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
hogy nagy bűnben a közel elmúlt napokban is groffné Asszonyom jobbágyin fegyverrel és puskákkal nem felemlettek raiuk mennyi, Adom én szépen értisére, még parancsoltam nékiek, ha ezután hasonlót követ el Kegyelmetek, irgalmasság nélkül bánnyanak Kegyelmetekkel, az hatalmasságut hatalmasságai költetik meg gyöznyi, Ki Ki tartsa magát az maga határához, és más ember résziben az sarlóját más ember részibe ne bocsássa, mert az mi rajta esik magának, ne másnak tulajdonicsa; Ha Méltósághos Groffné Asszonyom Jobbágyi valakinek vitenék, le tivén előttem a panaszt, (kapnak?) satisfactiót. Ezzel maradok. Sidó die 24januarii 1719. A Kegyelmetek jó akarója. Baitay István, mp. Ebből a levélből világosan kiderül, hogy Bajtay István valóban özvegy Keglevicsné grófnő nevében védte az ő protestáns jobbágyait. Valóban, a tanúkihallgatások során elénk került kálvinista jobbágyok szinte kivétel nélkül mind a grófnő jobbágyai. 57 Kakuk János jobbágy mellett 58 csak Molnár Mihály, a bíró volt egyszerre kálvinista és Róth Ádám jobbágya. A támadólag fellépő katolikus parasztok pedig mind Róth Ádám jobbágyai. 59 Bajtay leveléből is az kiderül, hogy a falu „pápista" része támadott rá a grófnő jobbágyaira. Úgy tűnik tehát, hogy a vallási, és a földesurak közötti megoszlás nagyjából lefedi egymást, azzal a kis csavarral, hogy az evangélikus nemesnek vannak katolikus, a katolikus grófnőnek pedig református jobbágyai. Mindez talán megerősíti azt a feltételezést, hogy a falut előbb a Keglevics család kálvinista jobbágyai lakták, és később jelenhettek meg a katolikusok. Ez a feltételezés azért fontos, mert magyarázatot adhat a falu két része közötti konfliktusra. A vidékre az ebben az időszakban jellemző rideg marhatartás legnagyobb hátránya nagy földigénye volt. A folyamatos betelepülés során végül elfogytak a jövedelmező marhatenyésztésre alkalmas területek, így a korábban ott élők kedvezőbb helyzetbe kerülhettek a később érkezőknél, több és jobb minőségű földet foglalhattak el. 60 57 A jobbágyok vallását a kihallgatásokból állapítottam meg. Az első' kihallgatás során megemlítik néhány emberről, hogy református, az Acta pol.-ban fennmaradt iratokban pedig minden vallomást tevő mellett ott van a vallása is. 58 Aki csak az 1720-as országos összeírásban jelenik meg, tehát lehet, hogy új jövevény. 59 Itt konkrétan Pap Istvánra, Rab Györgyre, Lesti Mártonra és Varga Balázsra gondolok. Vallomásaikból és a velük megtörtént eseményekből arra lehet következtetni, hogy mind katolikusok voltak. 60 Erről a folyamatról ld. Wellmann, i. m. 42-43.
