Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

és így végre eljutóttunk annak a bonyolult kapcsolat-láncnak a végére, aminek az elején Bajtay István áll. Bajtay és Koháry kapcsolata nem írható le egynemű módon. Bajtay a földbirtokos Koháry alkalmazottja és személyes híve; Koháry, mint országbíró Bajtay mentora. Mindemellett Bajtay nem csak Koháry vagyonára, hanem családja gondjaira is figyelemmel van. A főnemesi nagybirtokhoz a 16-17. században kapcsolódott közhatalmi funkciókat a török elleni harcok lezárulta és a Szatmári béke után a Habsburgok kezdték visszavenni. Ezzel együtt csökkent a nagybirtok társadalmi vonzása is. Megszűnt a meghatározott feladatokkal megbízott emberekből álló udvar. Az arisztokrácia és a birtokos nemesség között átalakultak a kötelékek, személyesebbé és informálisabbá váltak. A meghatározott katonai, politikai feladatok helyett az egyre inkább uradalomként működő nagybirtok gazdasági ügyeit kezdték intézni. Hagyományos értelemben vett nemesi udvarról már egyre kevésbé beszémetünk.

35 Már nem kimutatható, hogy adott kastély körül meghatározott megbízásokkal, tisztségekkel gyűltek volna össze a megyei nemesek. A 18. század folyamán egyéni életutakat kell megfigyelni és végigkövetni ahhoz, hogy tetten lehessen érni egy üyen kapcsolatot. A személyes viszony esetleges személyes találkozás útján születhetett meg, ami alkalmi kapcsolatokban, szolgálatokban élt tovább. Koháry István azon aulikus nemesek egyike, akinek sok nemes köszönheti karrierjét.

36 Bajtay István valószínűleg ennek a kliensi hálózatnak az egyik tagja volt. A szentmártonkátai protestánsok valamiképpen ezt a bonyolult kapcsolatrendszert próbálták meg a saját javukra felhasználni. De mit várhattak egyáltalán a protestánsok Bajtay tói? Erre a kérdésre nagyon jó választ kaphatunk a vele kapcsolatban tartott vizsgálatból. Eltekmthetünk attól a problémától, hogy a forrásunk minden bizonnyal Bajtay irányában részrehajló és nem az objektív valóságot ábrázolja. Tegyük zárójelbe ideiglenesen azt a problémát, hogy „valóban" úgy történtek-e az események, ahogy a vallomásokban áll. 35 Vörös Károly: A társadalmi fejlődés fő vonásai. In Magifarország története. 16861790. Főszerkesztő: Ember Győző, Heckenast Gusztáv. Bp. 1989.1. köt. 675-733. 681. 36 Ld. Sőtér István példáját, aki gyöngyösi polgár fiából lett a felszabadított Pest megye első alispánja. Idézi: R. Várkonyi Ágnes: A társadalom a 17-18. század fordulóján. In Magyarország története, 1686-1790. Főszerkesztő: Ember Győző, Heckenast Gusztáv. Bp. 1989.1. köt. 131.