Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

Vizsgáljuk most inkább annak a nemesnek a viselkedését, aki a feltett kérdésekben és az azokra adott válaszokban jelenik meg. 37 Ez a kép biztosan részrehajló Bajtay javára, de egy olyan nemest mutat be, akit mindegyik résztvevő' el tud képzelni, lehetségesnek tart. 38 Az esemé­nyek „igaz" rekonstruálásán túl azt is megfigyelhetjük, hogyan visel­kedhetett egy nemes egy faluval, egy falu közösségével szemben. 39 A vallomások szövegében egyrészt természetesen újra és újra ki­jelentik, hogy Bajtaynak semmi köze sincs a tumultushoz. Épp ellen­kezőleg, ő épp békességre intette a protestánsokat. Hasonlóan ki­hangsúlyozott elem, hogy megpróbálta rábírni a falusiakat a prédi­kátoruk elküldésére. Mintha igyekezne minél nagyobb távolságot mutatni a lázadás (általa sugallt?) szervezőjével szemben. A vizsgálat visszatérő, tehát fontos eleme a püspök pecsétje volt, amivel lezárta a templomot. 40 Erre Bajtay többször is külön felhívja a kálvinisták figyelmét. Ez a pecsét nem csak a lezárás fizikai módját szolgálta, hanem ez jelentette a templom lezárását. A pecsét, ületve annak letörése szimbolikus jelleggel bírt a bíróság, a központi hata­lom számára, a lázadás kinyilvánítását jelentette számukra. Ezért hangsúlyozta Bajtay István is, hogy a pecsétre különösen vigyázza­nak, „hogy vagy gyerek vagy valaki más" le ne szakítsa. Talán nem túl­zás azt állítani, hogy megpróbálta elmagyarázni a falusiaknak, hogy a megye, a püspökség számára mit jelent a pecsét letörése. Nem csak a pecsét jelentését próbálta elmagyarázni, hanem igyekezett megértetni a falusiakkal, milyen komoly következményekkel járhat, ha erőszak­hoz folyamodnak. Bajtay Istvánnak nagyobb rálátása volt a megyei közéletre. A megyei gyűlésekről jól ismerhette Berkes Andrást 41 , és Althann Mihályt. Bajtay István jól tudhatta, hogy velük nem tanácsos ujjat húzni. Ha ez így van, akkor külön érdekes, hogy miért döntöttek a falu­siak az erőszakos fellépés mellett. Számukra esetleg magától értető­dőnek tűnt, hogy bemennek a saját templomukba, egy pecsét ebben 37 Ha tetszik, tekintsük a jegyzőkönyvet egy egységes szövegnek, ami kérdezők és válaszolók közös alkotása. 38 Nehéz lenne tisztázni, hogy milyen mértékben jutnak érvényre a nemesi(a kérdező) és a paraszti(válaszoló) elképzelések. A vizsgálati gyakorlatból következően az előre feltett egységes kérdések irányíthatták a vizsgálat menetét. 39 Ne felejtsük el, hogy Bajtay nem volt birtokos Szentmártonkátán és nem is volt protestáns. 40 A fontosságát az is jelzi, hogy külön kérdésben tárgyalták. 41 A közgyűlések rendszeres résztvevője volt.

Next

/
Thumbnails
Contents