Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

ható, ezt az érvet nem csak általánosságban, hanem ha lehetett, konkrét esetben is alkalmazták. Hasonló dolog történt két, ugyancsak Pest megyei településen, ugyanebben az időszakban. Az egyik a szentmártonkátainál súlyosabb, a megyében nagy vihart kavart eset a kiskőrösi templom ügye. A kiskőrösi templomot ugyan maguk a protestánsok építették, de Althann 1728-ban kijárta, hogy a Helytartótanács utasítására a megye küldjön ki egy bizottságot. A kiskőrösiek itt is botokkal és fejszékkel fogadták a küldöttséget, és el is zavarták őket. Az ügy kapcsán (később elengedett) halálbüntetések is születtek, a templomot pedig lerombolták. Ebben az esetben is azt használták ki, hogy a küldöttség a királyi paranccsal érkezett, így a kiskőrösiek a királlyal szemben voltak engedetlenek. Az ellenszegülés volt a vád a monokiak ellen is, akiknek földesura, Andrássy Ferenc szintén lepecsételte a templomukat.

13 Nem csak a hivatkozott törvényeknek volt köszönhető, hogy a hangsúly a vallás helyett a politikán, a hatalomgyakorláson volt. Már az események elnevezése is ezt az értelmezést segítette elő. A tumultus szó használatával már eleve eldőlt, hogy milyen kontextusban beszélnek az eseményekről, vagyis hogy mit lehet róla mondani és mit nem. A tumultus szó a korban büntetőjogi kifejezés volt, zavargást, lázongást jelentetett

14- a korban "zene-bonaként" is fordították. A tumultus nem egyszerűen valamilyen hatalom rendelkezésével szembeni engedetlenséget jelölt, hanem tömeges, szervezett tiltakozást; aminek szervezői könnyen kaphattak börtönbüntetést.

15 A tumultus kifejezés ebben az időszakban még egy mellékjelentéssel is gazdagodott. A Pest megyei közgyűlés jegyzőkönyveiben ugyancsak 1719-ben találkozhatunk egy régóta húzódó kecskeméti üggyel. Rákóczi csapatai betörtek a városba, és felprédálták. Az ezzel kapcsolatos kártérítési perek még 1719-ben is folytak.

16 A jegyzőkönyvben Rákóczi katonái, mint tumultuarii Rakocziana (Rákóczi-felkelők) jelennek meg. 1703-ban szintén Rákóczi párti „tumultuánsokról" beszél a vármegyei "i.m. 129. 14 Ld. Antonius Bartal: Glossarium mediae et infimae latinitatis regni hungariae. Bp. MCMI. 678. 15 A tumultus fogalmáról és használatáról ld. Hajdú Lajos: A bűntetőbíráskodás Magyarországon a XVIII. század hetvenes éveiben. Bp. 1996. 90-92., 189. 16 Ld. Borosy-Kisfaludy-Szabó: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái, 1712-40.1-V. 119.