Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

get 200 forint pénzbírsággal, a szervezőket pedig 200 botütésre büntették. Azonban az eseményekből nem az az igazán érdekes, ami így általánosítva, személytelenül derül ki, hanem pont a különböző nézőpontok, a különböző nézőpontokból előálló eltérő olvasatok és ezek összekeveredése. Ha a történteket egy valamifajta felső, személytelen nézőpontból akarjuk elmondani, akkor csak általánosításokra juthatunk és elveszítjük a résztvevők eltérő akaratait, szándékait. Egy ilyen konfliktus arra lehet alkalmas, hogy tetten érjük a különböző társadalmi helyzetben élő emberek találkozását. Ki hogyan értette meg vagy értette félre a másikat, ki milyen eszközökkel próbálta kereszKilvinni a saját igazát. E templomfoglalás illetve ennek során kibontakozó tumultus kapcsán az uralkodótól a falu bírójáig nagyon sokféle ember, nagyon sokféle társadalmi csoport kerül kapcsolatba egymással. Az embereknek a sajátjuktól sokszor nagyon eltérő érdekeket, szándékokat, egyszóval nézőpontokat kell megérteniük és kezelniük ahhoz, hogy saját céljaikért eredményesen küzdhessenek. Lényegében egy ilyen egyszerű eseményben, ugyanúgy, mint minden más társadalmi eseményben, annak lehetünk tanúi, hogy a különböző kontextusokon keresztül, ezek összjátékából hogyan születik meg, konstruálódik a társadalmi valóság. Ez a kis történet látszólagos egyszerűségével, konkrétságával, jól körülhatárolható forrásaival talán alkalmas lehet arra, hogy egy tanulmány keretein belül is megragadható legyen a társadalom. A különböző nézőpontok érzékeltetése céljából a következő részben három különböző léptékben szeretném megvizsgálni, és mintegy újra elmondani a történetet. E három léptéket a történet három, „főszereplője" köré szervezem, az ő nézőpontjukat próbálom meg rekonstruálni. Az első a váci püspök, Althann Frigyes, aki birodalmi, sőt európai nézőpontot képvisel. A második Bajtay István nemes, ebben az időben megyei főbiztos, akinek a személye rendkívül problematikus, mivel mint a falu esetleges felbujtója kerül szóba. A harmadik „főszereplő" maga a falu közössége lenne. Amennyire az általam felhasznált források lehetővé teszik, igyekszem árnyalni a falun belüli öszszetett viszonyokat is. A lépték szót azért használom, mert, hogy a mikrotörténészek kedvelt hasonlatával éljek, a történet szereplői másmás méretű, léptékű objektívet használva tekintették az eseményeket, és így mást és mást is láttak.