Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

1. Althann Frigyes származása, élete Althann Frigyes Mihály egy dél-német eredetű, a Habsburg udvarnál befolyásos család tagja.

4 A váci püspök 1728-ig nagy ívű diplomáciai karriert fut be. Bíborosként III. Károly első számú követe Rómában, majd Nápolyi alkirály, innen azonban kegyvesztettként kénytelen távozni. Elete hátralevő részében Vácon él, és azt a püspökséget igazgatja, amit eredetileg (1718-ban) csak azért kapott, hogy megfelelő jövedelmet biztosítson a római, bíborosi élethez. Althann életét a kisebb és nagyobb konfliktusok egész sora kísérte végig. Életrajzírója találóan jegyzi meg: "Összekülönbözött a római szent birodalom császárjától kezdve a pesti alispánig majd minden hatósági emberrel."

5 Mindezen túl még a váci káptalan tagjaival, az egyházmegye papjaival is, hogy a protestánsokról már ne is beszéljünk. Ez magyarázható személyiségével is, de minden bizonynyal nem véletlen, hogy élete legeredményesebb időszakai római tartózkodásaihoz köthetők. Althann mindenütt és elsősorban bíborosnak, a tridenti katolicizmus hívének tartotta magát. Althann és a váci egyházmegye Talán nem túlzás feltételezni, hogy egy ilyen egyoldalú, magabiztos fellépéssel érkezett Vácra is 1718-ban. Nem tudni, hogy váci működését hosszabb időre tervezte-e, vagy csak átmeneti állapotnak gondolta. Azonban legfőbb feladatának mindenképpen az egyházmegye újjászervezését tartotta. A váci egyházmegye nagyobbik része a felszabadító harcok után, a 17. század végén került vissza a Magyar Királysághoz. Ezen a területen lényegében nyomtalanul eltűnt a katolikus egyház. 1689-ben mindössze öt plébánia volt a megyében. Althann előtt még senki sem foglalkozott huzamosabb ideig az egyházmegye újjászervezésével. Althann a munkát azzal kezdte, hogy kiadta egy munkáját, amiben a tridenti zsinat szellemében, pontokba és paragrafusokba szedve pontosan meghatározta, hogy mit kell hinnie, valamint hogyan kell viselkednie és élnie egy katolikus papnak. A gyakorlati munkában a legnagyobb segítsége Berkes vikárius volt, aki már 1689 óta az egyházmegyében dolgozott. A rövid ideig itt dolgozó püspökök közül szinte mindegyiknek ő volt a „jobbkeze", helyismerete nélkülözhe4 Az Althann család és Frigyes életéről ld. Nagy J. Győző-Klekner Tibor: A két Althann váci püspöksége, 1718-1756. Vác, 1941. 22-28. s i. m. 76-77.