Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

ban, egyesek szerint Makádi Istvánnal és Szabó Györggyel együtt botokkal felfegyverkezve megtámadta, felmentek a templomtoronyba, ahonnan a harangozót lerángatták a földre. A torony körül minden bizonnyal több protestáns is volt. Egyesek szerint ekkor rohant oda néhány katolikus lakos, többek között Pap István és Lesti Márton is a harangozó védelmére. Saját bevallásuk szerint igyekeztek nyugtatni a bírót, de az társaival rátámadt a két védtelen emberre, és megverte őket. Nagy csődület támadhatott, verekedés tört ki az emberek között. A tanúkihallgatások során erre az estére a lárma kifejezéssel hivatkoztak. Az események 1719. január 25-én vettek újabb fordulatot. Szt. Pál megtérésének ünnepnapján a nagykátai plébános az iskolamester és a jegyző társaságában átment Szentmártonkátára. Talán ezen a napon szándékozta elkezdeni papi szolgálatát a faluban. A bíró két társával a pap elé állt, és kijelentette, hogy nem fogják beengedni a templomba. Azt mondta, hogy amíg a Bécsbe küldött követeik nem térnek vissza, addig senki nem mehet be a templomba. A kálvinisták rnindenféle fegyverekkel a templom körüli temetőben, illetve a közeli házakban gyűltek össze. Feltörték a templom püspöki pecsétjét, és elfoglalták a templomot. A lehallgatás során nem derült ki, hogy sor került-e valamilyen összeütközésre ezen a napon a protestánsok és a katolikusok között. Valószínűnek látszik, hogy a plébános és társai jobbnak láttak visszavonulót fújni, és meghátrálni. Ezeket a Pál-napi eseményeket nevezték a per során tumultusnak. E nap eseményeihez tartozik még, hogy a bíró egy követséget küldött a megyében, Vác közelében található Zsidó helységbe, az itt élő Bajtay István nemeshez. Itt Bajtay arra kérte a kálvinistákat, hogy semmiképpen ne támadják meg a katolikusokat, hanem maradjanak békében. A történet lezárásához tartozik, hogy a váci püspök panaszára, nádori rendelet alapján kezdték meg a megyében a vizsgálatot. Február és április folyamán tartottak kihallgatásokat Szentmártonkátán és Nagykátán. Egy március 17-én kelt királyi rendelet alapján a szentmártonkátaiakat a sedria elé idézték. A per áprüis 18-án kezdődött, ítéletet végül szeptember elsején hoztak, ami ellen a kálvinista egyházközség fellebbezett.

3 Az ítélet szerint most már a vármegye nevében is elvették a protestánsoktól a templomot, emellett a közsé3 Nem sikerült megtalálnom a per esetleges folytatását a magasabb bíróságokon.