Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

képes megmutatni az embereket és a társadalom különböző aspektusainak a mindennapi életben gyakran láthatatlan összefüggéseit. Különlegesen izgalmas helyzet adódik akkor, ha egy esemény elsőrendű forrása a bírósági jegyzőkönyv. Ilyenkor maguk a résztvevők, a szemtanúk mondhatják el, hogy szerintük mi történt. Tanúvallomások és vizsgálatok sorozatát vizsgálva lényegében a születés állapotában figyelhetjük meg az esemény kialakulását. Az alábbiakban egy, a 18. század folyamán Pest megyében lefolytatott per anyagán keresztül mutatom be egy esemény elemzésének lehetőségeit. A vizsgálatot 1719-ben folytatták le Szentmártonkáta falu protestáns közössége ellen. A közösséget zendülés (a forrásokban használt eredeti latin kifejezés a tumultus volt) vétkében találta bűnösnek a vármegyei bíróság.

2 Az„ügy" Első megközelítésben a jegyzőkönyvekben fellelhető kérdések és tanúvallomások alapján lehet rekonstruálni a tumultus, illetve az ahhoz elvezető események menetét. Az ügy valójában már 1715-ben elkezdődött. Ebben az évben kezdte meg vizitációit Berkes András prépost a váci egyházmegyében. A látogatások célja minden bizonnyal nem csak a megye egyházi viszonyainak megismerése volt, sokkal inkább a katolikus egyházat igyekeztek újjászervezni. Szentmártonkátára érve a falu rninden bizonnyal protestáns lakói még arra sem voltak hajlandóak, hogy Berkes Andrást beengedjék a faluba. 1718 során már az új püspök, gróf Althann Frigyes Mihály vezette a vizitációt. Szentmártonkátára érve a korábbi engedetlenség büntetéseként a falu templomát lepecsételte, a protestánsok vallásgyakorlatát betiltotta. A templom lepecsételésénél Bajtay István megyei nemes is jelen lehetett. Néhány nappal később jelent meg a faluban az olvasókanonok a váci püspöki uradalom egyik tiszttartójával együtt, ők jelentették be, hogy a falu ezentúl a szomszédos mezőváros, Nagykáta filiája lesz, és így a falu plébánosa a nagykátai pap lesz. A falu harangját is átadták a harangozónak, akinek meghagyták, hogy már este harangozzon a katolikusoknak. A falu kálvinista bírója, Molnár Mihály a harangozót harangozás közben, vagy amikor épp harangozni készült, két esküdt társaságá2 Pest megyei Levéltár (PLt), A vármegyei közgyűlések jegyzőkönyvei (Vmi jkvk), XII. kötet, 377-426.