Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

mesterember közt szerepelt. A többiek, mint Grünn János könyvnyomtató, vagy Bauerfeind Ferdinánd gyógyszerész, Felmayer Antal kékfestő inkább a kuriózumot képviselték. Az előkelő második adóosztályba került 5 mészáros - hatan voltak -, 3 tímár, 2 szűrös, 2 asztalos, 1 üveges, 1 gyógyszerész, 1 kéményseprő, 1 bábos és mutatóba egy kovács, 1 pék és 1 varga. A fentebbi megállapításokat igazolandó, a második osztályba szerepelt a polgárjogot még nem szerzett, „zsellér" Reiter József - nem lehetett céhes mester - asztalos, aki vagyontalansága ellenére, de jóhírű mesterré válhatott. A mesteremberek, s ez igaz a kereskedőkre is, kevesen éltek kizárólag a szakmájukból. Az iparűzők 78%-a az 5. adóosztályba került és évi 187 forint becsült jövedelme után 30 kr adót fizetett. Az évi jövedelem 3 tehén becsült értékének és adójának felelt meg. Aligha szorul további bizonyításra, hogy az egyébként iparpártoló adózási rendszert feltételezve sem lehetett ebből megélni. Ha az illető egyúttal 6. osztályba sorolt kereskedőként is adózott, vagyis ő maga, vagy felesége rendszeres piaci árusként értékesített, kereskedett is, már ezért többet, 1 forint évi adót fizetett. Az adófőkönyv adatai szerint 1839/40-ben 208 iparos adózott kereskedőként is, vagyis az iparűzők több mint 15%-a. Zömük 6. osztályú, vagyis inkább kofaként adózott. A kofa a feleséget is feltételezi, mégis arra int, hogy a kereskedők létszámát illetően kritikával kell kezelni a forrásokat. Számos volt a három foglalkozásúak száma is - pl. iparos, kereskedő, kalmár, vagy gyáros, kalmár és kereskedő, stb. - különösen elterjedt volt a kereskedelmi tevékenység a szűrösöknél. A 16 szűrösből 1 fő második, 1 harmadik, 2 negyedik, 2 pedig 5. osztályú kereskedőként is adózott. Ezek már nem kofaságot jelentettek. A 208 kereskedő iparosból 70 fő adózott egyébként 5., vagy annál előkelőbb osztályú kereskedőként is. A szűrösök közül érdemes konkrét példát is kiemelni, mint Czimeg János özvegyét, az egyik fia 2. osztályba sorolt szűrös és 3. osztályú kereskedő, két vízimalom tulajdonosa, kocsmát üzemeltet, van 189 kapa szólője, két háza és 4 házhelye. A másik fia szintén szűrös, de csak 5. osztályba sorolták, ellenben 4. osztályú kereskedő, neki is van egy vízimalma, háza és házhelye. Az iparosok közül a vagyonos réteghez tartoztak a mészárosok. Közülük is kiemelkedett Hentz János, másodosztályú mesterként, negyedosztályú kereskedőként adózott. Tulajdonosa volt 2 vízimalomnak, 18 jármos ökörnek, 12 tehénnek, 3309 juhnak(!), 350 hold kaszálónak. Az egyik városi mészárszék árendátora volt és együtt 529 Ft adót fizetett, ezzel a város negyedik