Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

Ugyanakkor ezek vizsgálata kvantitatív szempontból is indokolt. Eddig mintegy 80 helyi - Miskolc városi és Borsod megyei - összeírást vettünk kézbe, részben elemeztünk, amelyek szinte kizárólag mind adóztatási célból készültek. Szemben más települések lélekösszeírásainak jól hasznosítható adataival, ezek alapján a család- és háztartásszerkezet rekonstrukciója sem lehetséges. Mindezt figyelembe véve, a Rákóczi-szabadságharc vége és az 1730 közötti időszakból a következő összeírásokat felhasználva igyekeztünk megteremteni egy számítógépes adatbázis alapjait: az 1711. és 1715-16. évi adóösszeírások, az 1715. és 1720. évi országos adóösszeírás Miskolc városi és járási adatai, az 1724-25. évi nemesi összeírás, az 1730. évi adófizetési lajstrom. Az említettek feldolgozását azért tartottuk fontosnak, mert a jelenlevő és összeírt népességre vonatkozóan mindenekelőtt megismerhetjük a neveket, a hézagosságok és pontatlanságok ellenére az adótárgyak alapján egy vagyoni és társadalmi szerkezet alapvonalai is kirajzolódnak. Mindezeket egy hosszabb távú vizsgálat szempontjából is fontosnak tartjuk, amely talán későbbi időszakok hasonló metszeteit fogja bemutatni. Összeírásaink vizsgálatával - például a megjegyzés rovatból - olykor megállapítható, ellenőrizhető a rendi (lásd nemesi cím), a családi és a rokonsági státus. Más forrásokkal, rnint például a kéményösszeírásokkal való összevetések révén az utca-, városrész- és tizedbeosztások is rekonstruálhatók. A 18. század elején rendszerint csupán néhány száz fő (400-700), majd a század végén, 1790-ben már megközelítőleg 2400 személy adatait kell számításba venni. Közismerten szembetűnő azonban az, hogy ezekben a forrásokban a nőkről és a gyerekekről, valamint a vallási hovatartozásról szinte semmit sem tudunk meg. Miskolcon és Borsod megyében sajátosan magas volt a nemesek aránya. A nemesi neveket is tartalmazó különböző összeírásokban megközelítően 200-250 fő adatait összegezhetjük az 1710 és 1740 közötti időszakból. Mindezeknek az 1754-55. évivel való összehasonlítása, azonosítása további tanulságok megfogalmazására alkalmas.

4 Az 1730-as évektől egyre gyakrabban megtalálható görög- és zsidóösszeírások viszont a fent említettekkel ellentétben jóval többet elmondanak a család- és háztartásszerkezetről is.

5 Egyéb társadalmi csoportokra, rétegekre vonatkozóan az 1770-es évektől rendszeresen 4 A névsort közli Szendrei J., i. m. 504-509. s B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 501/b. Acta pol. 56-57.d., 93., 96. k.