Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

lem. A terület korszakunkban banditizmusáról híres, ez a magyarázandó probléma. Etnográfiai jellegű utazásunk a völgyben a genovai oligarchia politikájának vázlatával kezdődik: a köztársaság funkcionáriusainak helyi tapasztalatai rámutatnak arra a kulturális távolságra, amely elválasztja őket a völgy lakóitól. Mindez azért lényeges, mert a bűnesetekkel kapcsolatos politika és a béketeremtés hosszú időn keresztül fontos legitimációs eszköz az oligarchia hatalma számára. Mind a források nyelvezete, mind a föld megművelésének gyakorlata, mind a településszerkezet tanulmányozása egy alapvető, ám nehezen megfogható kategória jelenlétére utal, s ez a parentela. Az elemzés során Raggio rávilágít: a rokonságon keresztül artikulálódik a lokális univerzum politikai rendszere. A hatalom disztribúciója, az emberek előjogai, a kölcsönös érdekek hálózata, a gazdasági források, mindenekelőtt az átmenő forgalom ellenőrzése, a házassági stratégiák stb., mind a varentelára, ennek rúerarchikus szerkezetére, s a vele járó kliensi viszonyokra vonatkoztatva szerveződnek. Ezek részletes analízisét lelhetjük az egyes fejezetekben, amelyekre természetesen most nem térhetek ki. A jegyzői dokumentációban ránk maradt tranzakciók nem személyek közötti cserék, adásvételek nyomai, hanem a rokonságok közötti és rokonságokon belüli skálán értelmezhetőek. A rokonság nyújtja tehát a kollektív identifikáció alapját, egyben áthatja az egyes települések közötti, sőt, általában az egész külső világgal fenntartott viszonyt. Erre az események és a poHtikum szférájának a bírósági dokumentumokon keresztül történő bevonása ad alkalmat, amely nem csak ezeknek a rekonstruálását teszi lehetővé, hanem ezzel egyszerre a helyi viszonyrendszerek és a nagyobb területi rendszerek helyreállítását. Az elnyert kontextusokban az első pillantásra különösnek tartható banditizmussal kapcsolatos történetekről belátható, hogy jóllehet az individuális eseteknek megvannak a maguk sajátosságai, mégis egyazon mintára épülnek fel, s a társadalmi struktúra két alapvető aspektusa kapcsolja össze őket: a családi és rokonsági szolidaritás és a csoportok közötti rivalizálás. Végül a nagypolitika és a helyi konfliktusok összeszövődése egységes keretben talál értelmezést: mégpedig a politikai gravitáció centrumát képező Chiavari városának klikkjei és a rokonsági szövetségek kapcsolatrendszerének feltárásában. Tehát helyi kultúra és központi hatalom interdipendens. Ez azt jelenti, hogy a helyi aszimmetria generálta összeütközés, afaida képezi a területet, ahol a kettő kapcsolódási pontot talál.