Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

volna őket a várhoz.

21 Zsoldellátásuk ugyanis egyáltalán nem volt jobb, rnint a magyar etnikumú végvárakban. Előfordul, hogy négy évig csak élelmet kapnak, zsoldot nem. Ki nem fizetett zsoldjuk terhére nagy mennyiségű élelmet és italt kölcsönzött számukra a vár provizora. Felvetődik tehát az a kérdés, hogy miért maradtak a várban, miért nem kerestek kiszámíthatóbb, biztosabb megélhetési lehetőséget. Összegzés Számomra úgy tűnik, hogy Murány esetében az egyes forrásaim mélysége nem ad hasonló lehetőséget egy olyan mikroszintű vizsgálathoz, rnint ami esetleg egy nyugat-európai várnál lehetséges, mégis úgy érzem a források hiányosságát részben pótolni lehet a mind szélesebb forrásfeltárással és a kis részletek egymáshoz illesztésével. 21 Érdekes megjegyzést tesznek az 1558-ban a várat vizsgáló biztosok, akik azt állítják, hogy a várban kétszer annyi nő és gyerek tartózkodik, mint katona. Mivel ezek élelemmel való ellátása nehezen megoldható, eltávolításukat javasolják. Ezt azonban csak úgy tartják megvalósíthatónak, ha a katonákat elküldik. Illéssy János: Várvizsgálatok 1557-1558-ban. Hadtörténeti Közlemények 1894. 233.