Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

A törökök adóztatás természetére néhány kiadott török forrásból is értesümetünk.

19 Sajnos azonban ezek Murányra vonatkozóan nem közelítik meg a kamarai összeírások részletességét és teljességét. Várrajzok és térképek Az Udvari Haditanács megbízásából, 1740-ben Claude de Rochet mérnök-ezredes felmérést készített Murányról (alaprajz, keresztmetszetek és oldalnézeti kép), amelyek alapján rekonstruálni lehet a várban történt építkezéseket, a vár elhelyezkedését a hegyen, a bevezető utakat és a várban található létesítményeket, amelyeket részben már a forrásokból is ismertem (épületek, kút, emelőcsiga stb).

20 E felmérés oldalnézeti képe alapján érthető meg, hogy a sokszor említett machina tractatoria (emelőgép) hogyan működött. Mivel a várba a meredek úton nem lehetett szekérrel felhajtani, a várkapuhoz vezető legmeredekebb útról, amely a kapuhoz vezető utolsó szakaszon a várfallal párhuzamos volt, ezzel a csigával húzták fel a súlyos terheket. Mivel azonban túl nagy távolságot kellett volna áthidalni, a várfal és az út közötti sziklákat lefaragták, és a sziklán csúsztatva vontatta fel a gépet hajtó két ló a súlyt. A szerkezet működésének megértése azért lényeges, mert megmutatja, hogy a szállítás milyen mindennapi nehézséget jelentett a más várakhoz képest. A francia ezredes felméréséből kitűnik, hogy ekkorra már a vár létesítményeinek többsége már teljesen romokban állt. A 18. századi katonai felmérések Murányra vonatkozó térképszelvényeiből az utak és a vasművek elhelyezkedését jól fel lehet ismerni. Források, amelyek hiányoznak Forrásaim sajnos társadalomtörténeti szempontból meglehetősen szegényesek. Fontos lenne a várban lakó német katonaság származási helyére fényt deríteni, vajon német nyelvterületről vagy a felvidéki, jórészt német nyelvű városaiból származtak. Egyelőre úgy tűnik számomra, mintha az állandó és bőséges élelem- és italellátás kötötte 19 Velics Antal-Kammerer Ernő: Magyarországi török defterek. Bp. 1890. 20 Kriegsarchiv. K. u. K. General archiv. Kartensammlung, Inland C: V. Murány No. 1. 485/12. A-D. A Hadtörténeti Intézet Térképtárának segítségével Budapesten nézhettem meg az eredeti rajzokat.