Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

nek informális gyűléseitől egészen a területi parlamentekig vezetnek, egyre szélesedő, de nem egymást átfedő területekre kiterjedően. Mindebből a territoriális mikrokonfliktualitás rendszere származik, amely plurális és gyakran egymással versengő identitásokra támaszkodik. Nyilvánvaló, hogy a hivatalos politikai adminisztratív földrajz távolról sem meríti ki a „politikai közösség" fogalmát. A lokális konfliktusok felszínre hozzák a normák társadalmi interpretációját, amely a szintek egymásba kapcsolódásával írható le leginkább. Ezek után a politika helyi megfogalmazódásaira összpontosít Grendi: a politikai és vallási élettel kapcsolatos ceremóniák elemzése a társadalom helyi dinamikájának felvázolását célozza. Gazdaság és társadalomtörténeti perspektívában mindenekelőtt a csere és a csereviszonyok helyeződnek előtérbe, ezt a keretet változtatta Grendi szubsztantivista irányban, vagyis: a gazdasági szféra elemzése nem kerülheti meg az intézményi és kulturális viszonyokat. A kérdést a társadalmi cselekvő szempontjából dolgozza ki - az egyéni viselkedések, tranzakciók az általánosabb viselkedésekre utalnak, amelyek valójában működtetik az intézményeket. Helyileg reprodukálják az összetevők különleges kombinációját. Cervo esetében e kombináció nyolc elemből összetevődő modellt hív életre, amely egyaránt jellemzi a cserestruktúrákat és a cselekvők gazdasági kultúráját. Az elemek: kisbirtok; a búzaféleségek és a gesztenye csupán a szükséglet harmadát fedezi; olajtermelés a biztos nemzetközi piacra; bortermelés, amely regionális és bizonytalan piacú; policentrikus gabonaellátás; elterjedt a munka áruba bocsátása iparban, szolgálatban, vagy emigrációban; minden társadalmi szinten elterjedt hitel; a városi tőke hiánya. E gazdasági modell integrálódik a helyi politikai szerveződés korábban vázolt rendszerébe. A következő mutathat egy általánosabb tudás felé: a belső viták sokszor a metropolisz meghatározta nyelveket visszhangozzák, úgy azonban, hogy a közösség politikai nyelvezete merít rrűndkettŐből. A cervói politikai történések mélyszondaként szolgálnak a területi politikai társadalom problémájához: mivel megvilágítják az ancien régime ligúr társadalmának politikai nyelvezetét, ezzel rögzítik egy konkrétabb történelmi - összehasonlító vizsgálat elemeit. Osvaldo Raggio könyve szintén hasznosítja a politikai aszimmetria fogalmát. Lássuk, miképpen. Fontanabuona Rapallótól északra nyüó szűk völgyben helyezkedik el. E völgyön keresztül bonyolódott a koraújkorban a ligúr tengerpart és a Pó síkság közötti kereskede-