Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

es és 1869-es népszámlálással együtt eszközölt állatszámlálások lakófelenkénti adatai, a gazdasági épületekre az 1869-es számlálás adatai szolgáltattak részletes információkat. Az adatfeldolgozás első' lépése egy olyan hierarchikusan szervezett adatbázis felépítése volt, amelynek alapját a személyi szintű adatok adták (népszámlálások, anyakönyvek). Az adatbázis úgy épült fel, hogy a legnagyobb felbontású adatok a hierarchia a legmagasabb szintjeiró'l is elérhetó'k legyenek, azaz az elemzés bármely lépése során vissza lehessen lépni akár az egyéni szintre is. Az átjárhatóságot az adatbázis felépítése és a feldolgozásban alkalmazott módszerek biztosítják. Az adatbázis hierarchiáját elsó'sorban a források kategóriái szabták meg, erről a következő' lépesben át kellett térni a feldolgozás során alkalmazni kívánt, s a társadalmi folyamatok leírására alkalmasabbnak ítélt kategóriákra. így a háztartás és a gazdaság fogalmai sem adódtak triviálisan a források szerkezetéből, ezek a kategóriák is hosszas összehasonlító-értelmező munka eredményeként álltak elő.

2 Háztartáson a következőkben olyan emberek közösségét értem, akik a megtermelt, megkeresett élelem és egyéb javak tárolását, beosztását, felélését, a felesleg eladását együtt szervezték meg. Általában egy fedél alatt éltek, legalábbis egy fedél alá tartoztak, esetleg más háztartásokkal is megosztva azt. Önálló termelési funkciókat is elláttak, mint például a ház körül tartott jószágok (tehenek, sertések, baromfik, méhek) gondozása, a kertföldek művelése, de nem feltétlenül gazdálkodtak önállóan. A más egységektől már elkülönülten gazdálkodó egységeket nevezem gazdaságoknak. A szántóföld művelése, a határbeli munkák szervezése és elvégzése már e gazdaságok keretében történt. Ezek olykor több háztartás munkaerejére épültek fel (ld. 3. ábra). A gazdaságok elhatárolásának domináns kritériuma az önálló tulajdon (föld, igásállat) volt. A csűrközösségek meglétét, a kölcsönmunkák gyakorlatát, a patrónus-kliensi viszonyrendszert már a gazdaságok közötti kooperációként értelmeztem. A kis közösségek statisztikai vizsgálatának egyik legfőbb módszertani nehézsége a sokaság csekély mérete, a tárgyalni kívánt esetek sokszor kritikusan alacsony száma. A kis népességekben lejátszódó folyamatokról készült statikus felvételek (forrásaink többsége ilyen) elemzése, értékelése különösen nagy körültekintést igényel. A termé2 Az adatbázis felépítéséről, a fogalmak körülhatárolásáról bővebben uo.