Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

kenység, halandóság stb. átmeneti változásai is jelentősen módosíthatják egy népesség korösszetételét, az átlagos háztartásnagyságot, a háztartástípusok eloszlását stb. és általában is minden átlaggal, eloszlással jellemzett mennyiséget. A statikus felvételek másik komoly problémája, hogy azokban a folyamatok különböző fázisai együtt jelennek meg, s gyakran az sem világos, milyen folyamat vagy folyamatok eredményeként álltak elő. De még csak abban sem lehetünk biztosak, hogy hasonló eloszlások ugyanannak a folyamatnak, eltérő eloszlások pedig különböző folyamatok produktumai. A térben és időben is távoli statikus felvételek, átlagok és eloszlások összehasonlítása veszélyesen félrevezető lehet. Ehelyett célszerűbb magukat a folyamatokat rekonstruálni és azokat összehasonlítani. Jó példa erre Lutz Berkner klasszikus tanulmánya az alsó-ausztriai törzscsaládokról. Berkner kimutatta, hogy a nukleáris háztartásszerkezeteket nagy arányban akkmnuláló alsó-ausztriai falusi társadalmakban a törzscsaládos ház tartásciklus a meghatározó norma, a nukleáris családok elsősorban mint a törzscsaládos ciklusok fázisai vannak jelen. A különböző formációk arányát hasonlítgató okoskodások éppen ezért félrevisznek, amennyiben nem veszik tekintetbe a háztartás-szerkezeteket kialakító főbb mozgásokat, és a háztartásciklus menetét befolyásoló demográfiai tényezőket. Szőlősardón végzett vizsgálataim egyik célkitűzése is az ott a 19. század derekán tipikusnak tekinthető háztartásciklus (ok) rekonstruálása volt. A feladat megoldásához új háztartástipológiát kellett kidolgozni, mert a lasletti osztályozás a vizsgált közösség háztartásainak legsajátságosabb típusait teljesen összemosta, másrészt a kevert szempontokat érvényesítő lasletti rendszer a folyamatok követését igen nehézkessé tette. A statikus háztartás-eloszlásokból a ciklikus változások kibontását a háztartásfők és a nem háztartásfő férfi családfők koreloszlás vizsgálata tette lehetővé. A kapott eredmény összhangban volt azzal, amit a fázisátmenetek vizsgálata hozott. Végül kibontakozott egy olyan ideáltipikusnak nevezhető háztartásciklus, amelyet a közösség normaként fogadott el (1. ábra), s amelyet lehetősége szerint követni próbált. Ugyanakkor az ideáltipikus ciklustól mint fősodortól való eltéréseknek is megragadhatóak voltak tipikus útjai (pl. 2. ábra). Az 1. ábrán látható tipikus háztartásciklus lényegében ugyanúgy nukleáris és törzscsaládos fázisokból áll össze, mint a Berkner által vizsgált törzscsalád-ciklus, azonban Szőlősardón a vizsgált időszak-