Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

HEILIG BALÁZS Háztartások és gazdaságok Szőlősardón (1830-1870) Szólősardó, egy dél-tornai falu 19. századi társadalmának rekonstruálásához azzal a szándékkal fogtam hozzá, hogy megkíséreljem feltárni és leírni egy történeti faluközösség alapvető gazdaságitársadalmi működéseit. A konkrét elemzéseket a helyi társadalom szerveződésének a forrásokban megragadható szintjein (falu, nemzetség, szomszédság, gazdaság, háztartás stb.) végeztem el, a cél a részek egymáshoz való viszonyának (kapcsolathálójának az egyes szinteken belül és hierarchiájának az egyes szintek között), a részek egésszé szerveződésének, és mindenekelőtt a rendszer funkcionálásának megértése volt. Szólősardó a szendrői uradalom néhány száz lelkes jobbágyközsége volt, népességének alaprétegét középkortól kontinuus református magyarsága adta. Az őslakos nemzetségek a faluban területileg is jól körülhatárolható részeken (sorokon, udvarokon) laktak. A nemzetségen belüli összetartozás halványuló tudata a 19. században végig tartotta magát, az ágazati együvé tartozást az utódok a mai napig vallják. 1880 előtt a megélhetés fő forrásai a jó hírű bor, az állatok, a föld és az erdő haszna, valamint a fuvarozás voltak. Az elemzett források részletező ismertetésére ezúttal nincs lehetőség, így az alábbiakban csak felsorolásukra szorítkozom.

1 A népesség, a háztartások vizsgálatának legfontosabb kútfői az 1850-es, 1857es és 1869-es népszámlálások fennmaradt felvételi ívei, illetve községi összesítői voltak. Ezek hitelességének megmérésére az anyakönyvekből rekonstituált családok, valamint néhány további nominális forrás (egy 1869-ben keltezett magtári jegyzőkönyv, egy szintén 1869-es tűzvész kárfelvételi jegyzőkönyve) kínáltak lehetőséget. A gazdaságok által birtokolt földterületre részben az 1850-es évek kataszteri munkálatai, de főként az 1869/71-es határrendezés (birtokéi különítés és tagosítás) után hátramaradt iratanyag, az állatállományra az 18501 A források bemutatását lásd a KSH-nál megjelenés alatt álló Történeti Demográfiai Évkönyv I. számában. Heilig Balázs: Paraszti háztartások és háztartásciklusok Szőlősardón a 19. század második felében.