Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

ismerte az illető családját is, számon tartotta rokonságát. A többi közül így kiemelkedik néhány „fontos" család, amelyek tagjai közül a naplóíró több személyt említ, mégpedig többféle helyzetben, többféle típusú esemény kapcsán, esetleg rokonságba is kerül velük - komaság vagy sógorság révén. Ilyen család például a Ruzé, ahonnan négy személyt, köztük egy nőt is megtalálunk a naplóban halálesetek, házasságkötés, házasságtörési per, a királlyal kapcsolatos konfliktusok miatt. (Az írásmód ingadozása miatt és további adatok hiányában nem tudjuk, hogy lehete kapcsolat Pierre Rosée, akinek a felesége la Ruzée/la Rozée-ként jelenik meg a naplóban és a néha Rusé alakban megjelenő Ruzé család között.) A Turquan család komasági kapcsolatban áll Nicolas Versoris rokonaival, a keresztapa, Robert Turquan 6 hetes Bastille-beli raboskodásáról is beszámol a napló, valamint két családtagnak feljegyzi a halálát, sőt a temetésük helyszínét is - talán részt is vett rajtuk? Ilyen fontosabb családnak tűnik a Sevin és a Loynes család is, amelyek házassági kapcsolatba is kerülnek a Versoris-Foumier rokonsággal. Több bejegyzést szentel a szerző három parlamenti elnöknek és családjaiknak (Baillet, Brinon, Olivier), és ez valószínűleg nem csupán a funkcióhoz kapcsolódó érdeklődés, hiszen a többi hat parlamenti elnököt rövid megemlékezéssel intézi el. Az egyes személyekre, családokra vonatkozó bejegyzések gyakoriságán kívül felhasználható információ az említett személyek foglalkozása is, ami nagy valószínűséggel közösségteremtő és az ismeretségi kört alakító tényező. A foglalkozási csoportok rekonstruálását követően felvetődik a kérdés, hogy vajon milyen módon került ismeretségbe tagjaikkal Nicolas Versoris. A fellelhető adatok alapján azt feltételezzük, hogy minden csoporthoz egy-egy kulcsember, általában rokon jelenti a kapcsot. Mivel a naplóíró erről nem nyilatkozik, nem tudhatjuk, hogy az ismeretségi kör létezett először, majd innen került ki a későbbi rokon (sógor, após vagy koma) vagy pedig valóban a rokon vezeti be Nicolas Versorist saját ismeretségi körébe. Egy esetben erősen ebbe az irányba mutatnak az adatok. Nicolas Versoris 13, a Notre-Dame katedrálishoz tartozó kanonokot említ naplójában. Közéjük tartozik Gilles des Moulins, aki 1523-ban az apósa lesz. Az ezt megelőző években négy kanonok tűnik fel a naplóban, mind nagyobb port felverő ügyek kapcsán (hárman a nepotizmus, egy pedig mérgezés gyanúja miatt). Az egyszerű halálesetek feljegyzése (8 személy) 1525-től jelenik meg. így elvileg lehetséges, hogy a párizsi ka-