Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

nonokokkal az apósa ismertette meg Nicolas Versorist. A többi foglalkozás kapcsán nem tudjuk ezt a kísérletet elvégezni, mivel a kulcsembert jelentő rokon már a napló kezdetén jelen van Nicolas Versoris életében, így a megjelenése előtti állapotról nincsen adatunk. A legjelentősebb foglalkozási csoportot a párizsi Parlament személyzete jelenti, legkevesebb 43 személy tartozik ide (ebből 20 szerepel családja tagjaival és több bejegyzésben), az összes ismerősök kb. két ötöde. Érthető is a Parlament túlsúlya, hiszen mind Nicolas, mind Guilleaume Versoris itt ügyvéd. A bejegyzések az intézmény összes jogászi munkát végző személyét érintik az első elnöktől a tanácsosokon keresztül egészen az ügyvédekig és prokurátorokig. A legtöbb „fontos" család ebből a körből származik, a foglalkozások közül ez a belső kör, a közelebbi ismeretségek helyszíne. A Chatelet bíróságáról 21 személy jelenik meg a naplóban, ügyvédek és prokurátorok. Hat esetben említ valakit többször a napló vagy foglalkozik valakinek a családjával, az arány tehát jóval kisebb, mint a naplóíróval közös testületben dolgozóknál. Pedig a Chatelethez is erős szálak kötik a Versorisokat: itt ügyvéd Jean, a legidősebb testvér, és itt volt prokurátor Raoul Regnart, Nicolas első apósa. Az első két nagy csoportnál kisebb, de nem jelentéktelen számban jelenik meg két, a naplóíróhoz feltehetően távolabbi szálakkal kötődő csoport, az orvosoké és a kanonokoké. A 13 kanonok közül senkit nem említ egynél több alkalommal a napló, all orvos közül is csak kettőt, ezek közül egyik Versoris egyházközségének jeles tagja, a másik pedig a Nicolas Versorist felölelő városi milícia helyi vezetőjének (quartenier) fia, és rnindkettőjük rokonságában találunk parlamenti vagy a Chatelet-hoz tartozó jogászt. Több orvos a párizsi egyetem orvosi fakultásának tanára, és a naplóíró egyetemi ügyek iránti érdeklődését jelezheti, hogy két licenciátus doktorrá avatását is feljegyzi. Az ehhez a csoporthoz fűző kapocs minden bizonnyal Pierre Rosée, Nicolas Versoris sógora, aki rnint docteur régent tanít a fakultáson. Lehetséges, hogy ezen a szálon keresztül került kapcsolatba a naplóíró második feleségével és családjával: Katherine des Moulins első férje szintén orvos volt. A Notre-Dame székesegyház káptalanjához pedig, már láttuk, második apósa, Gilles des Moulins jelentette a kapcsot és valószínűleg a belépőt is. Néhány (5-4-4) ismerős kerül ki a párizsi polgárjoggal bíró kereskedők és iparosok, a jegyzők és a Számvevőszék (Chambre des comptes) tagjai közül. A polgárokra nem találtunk a többi forrásban