Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

NOVAK VERONIKA Keresztelők és temetések. Nicolas Versoris kapcsolatrendszere „Az ötszáz-tizenkilencedik évben, Húsvét után, május hónapban. 1. Először is megesküdtem Marie Régnart-ral, Raoul Régnart mester, aki életében a Chatelet-ban volt prokurátor és Denise Basanier egyetlen leányával. " így kezdődik, és nagyrészt így is folytatódik Nicolas Versoris 1519 és 1530 között vezetett naplója,

1 ugyanis a 434 bejegyzés több mint fele ismerősök elhalálozásával, házasságkötésével, rokon gyermekek születésével és keresztelésével foglalkozik. A többi, „érdekesebb" feljegyzés a nagypolitika viszontagságaira, a vallási élet eseményeire, párizsi botrányokra, bűnesetekre vonatkozik, és valóban tanulságos megfigyelni, hogyan is csapódik le például a szerzőben a lutheri tanok terjedése. A társadalomtörténészt, a demográfust azonban érdekelheti a naplónak éppen az „unalmasabb", monoton része, hiszen felfoghatjuk egy nem területi alapon szerveződő kisközösség anyakönyveként is. Az antropológus a rokoni kapcsolatokat, az élethez és a halálhoz való viszonyt elemezheti. A mikrotörténelem művelője pedig a naplóból kirajzolódó, bizonytalan körvonalú kisközösség belső működésének napfényre kerülő dimenzióit vizsgálhatja meg. A forrás azonban a benne rejlő lehetőségek ellenére nem bőbeszédű, és látásmódja is meglehetősen egysíkú. Még az ilyen típusú naplók, számadáskönyvek között is találkozhatunk sokkal színesebb, részletesebb munkákkal, elegendő itt utalnunk a késő középkori itáliai városi számadáskönyvekre vagy a limousin-i polgárnaplókra.

2 A kutatás módszerének, a kérdésfelvetésnek tehát alkalmazkodnia kel1 Livre de raison de Me. Nicolas Versoris, avocat au Parlement de Paris, 1519-1530. publié par G. Fagniez, Mémoires de la Société de l'Histoire de Paris et de l'Ile-deFrance, tome XII (1885), Paris, Champion, 1886. A további hivatkozások a számadáskönyv szövegére: Versoris valamint a bejegyzés száma lesz (1-434). 2 Példaként említjük csak az egyik leghíresebbet: Il libro degli affari proprii di casa de Lapo di Giovanni Niccolini de' Sirigatti. ed. Christian Bec, Paris, 1969.; A limousiniek közül Étienne Benoist nevét emeljük ki, akinek a számadáskönyvét L. Guibert adta ki a múlt század végén.