Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

lett a naplóban fellelhető korlátozott adatokhoz. Képtelenség lenne a kapcsolatrendszer mindennapi mtinját, a találkozásokat, eszmecseréket, a családon belüli súrlódásokat, az egymásnak nyújtott kölcsönös támogatásokat rekonstruálni, erről ugyanis a forrás nem beszél. Nem tudjuk feltárni a teljes ismeretségi kört sem, hiszen aki életben maradt és családtagja sem hunyt el a naplóban felölelt 12 esztendő alatt, az csupán valamilyen politikai botrány, közérdeklődést keltő peres ügy kapcsán kerülhetett volna említésre, ha volt szerencséje ilyenben részt vállalni. Nagyon is lehetséges tehát, hogy éppen Nicolas Versoris legközelebbi, kortárs barátai, a körülbelül harmincas éveikben járó férfiak meg sem jelennek a naplóban. A naplóíró még szűk családját feleségét és gyermekeit - is kizárólag a születések és az elhalálozások kapcsán említi meg. Arra a korlátozott mennyiségű és típusú információra kell tehát támaszkodnunk, ami a feljegyzett esemény jellegéből és a naplóíró értékrendszeréből fakadóan lejegyzésre került. A keresztelők és a rokonokat érintő házasságok kapcsán ez a rokoni fokozatokban vagy csupán a névben merül ki, a halálozásoknál pedig tartalmazza a foglalkozást, némileg a társadalmi rangot, esetleg a rokoni kapcsolatokat, valamint számos esetben a személyre vonatkozó egyéb tudnivalókat is (elismertség, vagyon). Ezek alapján megvizsgálhatjuk egyrészt a családi stratégiák bizonyos vetületeit, a rokoni kapcsolatok ápolásának, kiépítésének irányvonalait, elemeit, másrészt tanulmányozhatjuk az ismeretségek eredetét, kapcsolódási pontjait, társadalmi szempontú jellemzőit. A mikrotörténelem módszertanához híven

3 megpróbáltuk a vizsgált kisközösség tagjait minél több helyzetben, forrástípusban felkutatni, hogy az egyes egyénekkel többféle társadalmi kontextusba ágyazva találkozhassunk.

4 A fontosabb funkciót viselő személyeket a korszak egyéb „naplóiban", krónikáiban próbáltuk megtalálni, ezek alapján sok esetben kiderült, hogy a naplóban említett bizonyos sze3 Carlo Ginzburg - Carlo Poni: Il nome e il come. Mercato storiografico e scambio disuguale Quaderni storici, 40. 1979. 181-190.; Az irányzat magyar nyelvű átfogó ismertetését 1. Szíjártó M. István: Mi a mikrotörténelem? Aetas, 1996. 4.157-185. 4 Jelen tanulmány arra a problémára is választ keresett, hogy lehet-e külföldről mikrotörténelmet írni. Az itthon fellelhető források felhasználása terveim szerint csak a kezdet, és (ez talán válasz az előbbi kérdésre) fontosnak tartom a kutatás folytatását a francia levéltári anyag körében.