Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
kedik a szélsőbaltól" 40 . A Pesti Napló mindhárom vezércikkének retorikája és sajtó utánközlései is egyre erőteljesebben mutatott egyetlen irányba: a balközép és a szélsőbal közötti különbségek hangsúlyozásával a két ellenzéki párt közötti bizalom és választási együttműködés gyengítésére. 3. Mikro és makro - a vizsgálati módszer értékelése A fentebb ismertetett vizsgálat egy olyan, a kutatók számára közismert forrásra épült, amely makrotörténeti feldolgozásban már eddig is részét képezte történeti ismeretanyagunknak. Amennyiben a levélközleményt az intézménytörténet perspektívájából szemléljük, megfigyelhetjük, hogy teljes mértékben beleilleszkedik a kora dualizmuskori ellenzéki pártmozgások, párttárgyalások eddig feltárt történetébe egyfelől (vö. balközép egyre nyilvánvalóbb választási kényszere a jobboldal és a szélsőbal között; a balközép Mocsáry Lajos vezette balszárnyának közeledése a szélsőbalhoz, és Ghyczy Kálmán vezette mérsékelt szárnyának közeledése a kormánypárt elveihez) 41 ; a politikai sajtótörténeti munkákba másfelől (vö. a sajtó szerepe a politikában; sajtópolémiák). 42 Valamint igazolja azt a Kossuthról, illetve a függetlenségi ellenzék és Kossuth viszonyáról rögzült képet, amelyben a szélsőbal mint Kossuth hazai szócsöve jelenik meg. Ugyanakkor a makrotörténeti megközelítés - jellegéből adódóan nem foglalkozva bizonyos kérdésekkel - nem ad választ bizonyos problémákra, amely problémák ettől még jelen vannak. Az általunk vizsgált anyagban például a makrotörténet nem foglalkozik avval, hogy tulajdonképpen Kossuth magánvéleménye miért és hogyan került a politikai közéletbe. Mivel a makrotörténeti megközelítés nem aknázza ki a forrásban rejlő lehetőségeket, konstrukciója korlátozottabb, szegényesebb értékű. A mikrotörténeti módszer viszont, azáltal, hogy új típusú kérdésekkel faggatja a forrást, továbblépési lehetősé40 Ld. St. Petersburg Viedomban megjelent cikk összefoglalóját. Pesti Napló 1872. június 7. (reggeli kiadás) 23.évf. 130. sz. 41 vö. Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása. Századok 1963. 5. sz. 9851016.; Tóth Ede: Mocsáry Lajos élete és politikai pályakezdete 1826-1874. Akadémiai Kiadó, Bp. 1967. 42 vö. A magyar sajtó története II/2.köt. 1848-1892. Szerk.: Kosáry Domokos-Németh G. Béla. Akadémiai Kiadó, Bp. 1985.; Gergely András-Veliky János: A sajtó útja a politikában 1867 után. Rádió és Televízió Szemle. 1977. 1-2. sz. 80-90. és 117-125.; Révész T. Mihály: A sajtószabadság érvényesülése Magyarországon 1867-1875. Akadémiai Kiadó, Bp. 1986.
