Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

neti feldolgozása elengedhetetlen a párt történetének ismerete szempontjából, hiszen olyan információkkal járul az elemzéshez és gazdagítja ismereteinket, amelyek más forráscsoportokból esetleg hiányoznak.

2 A pártra mint a dualizmus korának politikai intézményére irányuló megismerés azonban jelentős hiány- és kérdőjeleket is hátrahagyott. A kutatás során kapott elégtelen kép sok szempontból csak rész- vagy esetleges információkat nyújtott, azaz több helyen összefüggés-hiány lépett fel, és előfordultak ellentmondások is a történetben. A továbblépés logikus eszköze lehetne újabb és újabb források bevonása a vizsgálatba, ám csodával határosnak számít rábukkanni olyan dokrimentumokra a különböző minőségű és földrajzilag szétszórt források keresése útján, amelyek információértéke lényegesen javítaná az eddigi kutatási eredményeket. Célszerűbbnek mutatkozik megmaradni a már ismert forrásoknál, s faggatásuk módjának megváltoztatásával eljutni a hiányzó válaszokhoz. 2. Magánlevél a közéletben 1872. május 23-án a Magyar Újság (a 48-as Párt napilapja) Kossuth Lajos Irányi Dánielhez intézett, öt nappal korábban keltezett levelével a címlapján jelent meg, Kossuth nézetei az ellenzék két árnyalatának feladatáról a választásoknál címmel.

3 A levél tárgya az ellenzék - a 48-as Párt, avagy a szélsőbal

4 és a balközép párt - választásokon követendő feladatának, a kormánypárt (Deák-párt) megbuktatását célzó összefogásának kinyilvánítása. Témájában több korabeli politikai eseményre reagál: Tisza Kálmán Debrecenben elhangzott számadó beszédére, illetve e beszéd támadására a másik ellenzéki párt, a szélsőbal ellen; a kormány, illetve az ellenzék magatartására a cseh kiegyezési kísérletet érintő viták kérdésben; a 48-as Párt által követendő választási taktikára. A levél jellegéről elmondható, hogy Kossuth nem a nyilvános tax, 4-13.köt. (Szerk.: Helfy Ignác és Kossuth Ferenc. B, 1880-1911) című könyvsorozata, Pajkossy Gábor: Kossuth Lajos. Bp. Új Mandátum Kiadó, 1999. című forráskiadványa. 2 A levelezés mellett az országgyűlési iratok, a sajtóanyag, valamint egyéb korabeli dokumentumok (pl. naplók, emlékiratok, naptárak) csoportja alkotja a forrásbázist. 3 Magyar Újság 1872. május 23. VI. évf. 116. sz. 4 A kiegyezés és a dualista rendszer szélsőbaloldali - radikális - ellenzéke az országgyűlésben (képviselői az ülésterem baloldalán foglaltak helyet). A párt elnevezést a továbbiakban is az országgyűlési pártra vonatkozóan használom.